Magyar Péter: Súlyosabb állapotban vettük át az országot, mint bárki gondolta

Negyven nappal az országgyűlési választások után interjút adott Magyar Péter, a Tisza-kormány miniszterelnöke, aki részletesen beszélt a kormányalakításról, az ország pénzügyi helyzetéről, az uniós forrásokról és az előttük álló gazdasági kihívásokról.

A beszélgetés során a miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy az új kabinet minden idők leggyorsabb kormányalakítását hajtotta végre a modern magyar történelemben. Elmondása szerint kevesebb mint harminc nap alatt állt fel az új kormány, miközben a korábbi kabinetek esetében ez akár ötven-hatvan napig is eltartott.

Magyar Péter szerint a választási kampány lezárult, és most az érdemi kormányzás időszaka kezdődött el. A miniszterelnök kiemelte, hogy a legfontosabb feladat jelenleg az ország valós pénzügyi helyzetének feltárása és a költségvetés teljes átvilágítása.

Az interjú egyik legerősebb állítása az volt, amikor úgy fogalmazott, hogy „temetők esnek ki a szekrényből” a minisztériumokban. A kormányfő szerint az új kabinet sokkal rosszabb állapotban találta az országot, mint azt korábban feltételezték.

Példaként említette, hogy a közlekedési és beruházási tárcánál több mint 280 milliárd forintos olyan tételt azonosítottak, amely állítása szerint nem szerepelt a költségvetésben. Emellett szóba került egy 1300 milliárd forintos védelmi ipari szerződés, valamint több százmilliárdos alapítványi vállalások ügye is.

Magyar Péter szerint ezek az ügyek nemcsak politikai, hanem akár büntetőjogi felelősséget is felvethetnek. Úgy fogalmazott, hogy a korábbi kormány „homokra és légvárakra” építette a költségvetést.

A miniszterelnök élesen bírálta a korábbi Fidesz–KDNP-kormány gazdaságpolitikáját. Azt mondta, hogy Magyarország az előző években elveszítette a hazai és nemzetközi befektetők bizalmát, ami miatt az állam jóval drágábban tudta finanszírozni az államadósságot.

Az interjúban szóba került az is, hogy a piacok kedvezően reagáltak az új kormány megalakulására. Magyar Péter szerint az alacsonyabb kötvényhozamok és az erősödő forint több százmilliárd forintos megtakarítást jelenthetnek a költségvetés számára.

A miniszterelnök ugyanakkor hangsúlyozta, hogy jelenleg még nem lehet pontos képet adni a hiánycélról. Elmondása szerint a korábban 3,7 százalékra tervezett hiányt előbb 5 százalékra emelték, majd az átadás-átvétel során már 6–7 százalékos hiányról is szó esett.

Magyar Péter kijelentette, hogy szerinte az 5 százalékos hiánycél nem tartható, különösen úgy, hogy a költségvetési átvilágítás még mindig folyamatban van.

A Tisza-kormány egyik fő vállalása a politikai elit költségeinek csökkentése lesz. A miniszterelnök szerint jelentősen mérséklik majd a miniszterelnök, a miniszterek, az államtitkárok, az országgyűlési képviselők és az állami cégek vezetőinek fizetését.

Elmondása szerint az új szabályozás alapján a miniszterelnöki fizetés bruttó 2,3 millió forint lesz, amelyhez képviselői alapfizetés társul majd. Hangsúlyozta, hogy a politikai szerepvállalást szolgálatnak tekinti, nem pedig meggazdagodási lehetőségnek.

A parlamenti költségkereteket is jelentősen csökkentenék. Magyar Péter szerint jelenleg túlzottan magas összegek állnak a képviselők rendelkezésére irodabérlésre, munkatársak alkalmazására és egyéb kiadásokra. A tervek szerint a parlament működése négy év alatt mintegy 50 milliárd forinttal kerülne kevesebbe.

A kormány emellett felülvizsgálja a diplomata útlevelek rendszerét is. A miniszterelnök szerint több száz olyan személy rendelkezik diplomata útlevéllel, akiknek nincs közük a diplomáciához.

Magyar Péter hangsúlyosan beszélt az uniós forrásokról is. Elmondta, hogy Brüsszelben intenzív tárgyalások zajlanak a Magyarországnak járó pénzek felszabadításáról.

A miniszterelnök szerint a legfontosabb cél a több mint 10 milliárd eurós helyreállítási alap forrásainak megszerzése. Ehhez azonban korrupcióellenes intézkedéseket, intézményi reformokat és új ellenőrzési mechanizmusokat kell bevezetni.

A tárgyalások részeként szóba került a közérdekű alapítványok működésének átalakítása, az integritás hatóság jogköreinek bővítése és több új ellenőrzési rendszer felállítása is.

Magyar Péter szerint a nyár folyamán a minisztériumokban gyakorlatilag nem lesz szabadságolás, mert minden erőforrást az uniós pénzek megszerzésére koncentrálnak.

A kormányfő szerint az uniós források nélkül nem lehet érdemben újraindítani a magyar gazdaságot. A pénzeket elsősorban közlekedési fejlesztésekre, energetikai beruházásokra, bérlakásprogramokra és egészségügyi fejlesztésekre fordítanák.

Az interjúban a miniszterelnök több szociális intézkedést is megerősített. Kiemelte a nyugdíjas SZÉP-kártya programot, valamint a rászoruló családok számára tervezett 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást.

Elmondása szerint a támogatások célzottabb rendszerben működnének, és elsősorban a valóban rászoruló családok kapnák meg őket.

Magyar Péter hangsúlyozta, hogy a jövőben csökkenteni kívánják a társadalmi különbségeket, és olyan támogatási rendszert akarnak kialakítani, amely jobban figyelembe veszi a családok anyagi helyzetét.

A beszélgetés egyik fontos témája volt az igazságügyi rendszer reformja is. A miniszterelnök szerint a végrehajtási rendszer jelenlegi formájában igazságtalanul működik, és túlzottan a végrehajtók profitérdekeit szolgálja.

A Tisza-kormány ezért nonprofit alapú, állami kontroll alatt álló végrehajtási rendszert vezetne be. Emellett ideiglenesen felfüggesztenék a kilakoltatásokat és bizonyos végrehajtási eljárásokat.

A felszámolási rendszer reformját is kilátásba helyezték. Magyar Péter szerint a korábbi években számos értékes vagyonelem került oligarchákhoz és kormányközeli üzleti körökhöz.

A miniszterelnök kijelentette, hogy a kormány célja a korrupciós ügyek feltárása, az ellopott állami vagyon egy részének visszaszerzése és egy átláthatóbb intézményrendszer létrehozása.

Az interjú végén Magyar Péter hosszabb távú gazdasági célokról is beszélt. Azt mondta, hogy Magyarország számára reális cél lehet az euróövezethez való csatlakozás, valamint az uniós fejlettségi átlag elérése a következő évtized elején.

A miniszterelnök Lengyelországot hozta fel példaként, amely szerinte az elmúlt másfél évtizedben jelentős gazdasági fejlődésen ment keresztül.

Magyar Péter szerint Magyarország is képes lehet tartósan az uniós átlag feletti növekedésre, ha sikerül visszaszorítani a korrupciót, helyreállítani a befektetői bizalmat és lehívni az uniós forrásokat.

Az interjú végén arra kérte a magyarokat, hogy aktívan vegyenek részt az ország újjáépítésében, és folyamatosan ellenőrizzék, kérdezzék és kritizálják a kormány munkáját.