BRÜSSZEL — Egy újabb drámai fordulat rázta meg az Európai Unió intézményeit. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke abban reménykedett, hogy a szervezet stratégiai irányváltása enyhíti a feszültségeket a globális nagyhatalmakkal. Ehelyett azonban egy nyilvános összecsapás Donald Trump korábbi amerikai elnökkel olyan politikai földrengést indított el, amely saját szövetségeseit is sokkolta.

A zárt ajtók mögött zajló megbeszéléseken egyre hangosabbak a vádak a gyengeségről, az árulásról és a közelgő gazdasági összeomlásról. Bennfentesek szerint ez a konfliktus az Európai Unió eddigi egyik legsúlyosabb válságát idézheti elő.

Az esemény egy magas szintű nemzetközi találkozón történt, ahol Trump nem kímélte a kritikát. Nyilvánosan kérdőjelezte meg von der Leyen hitelességét, és élesen bírálta az EU kül- és gazdaságpolitikáját.

„Ők nem tudják, mit csinálnak” — idézték Trump szavait több jelenlévő forrás szerint is. A megjegyzések azonnal világszerte címlapokra kerültek, és sokkhullámokat indítottak el az európai fővárosokban.

Von der Leyen stábja kezdetben próbálta bagatellizálni az incidenst, de a belső reakciók sokkal hevesebbek voltak. Több uniós nagykövet és bizottsági tisztviselő is aggodalmát fejezte ki a háttérben.

A konfliktus gyökere messzire nyúlik vissza. Az EU és az Egyesült Államok kapcsolata már évek óta feszült, különösen a kereskedelmi viták, az energiaárak és az ukrajnai támogatás miatt. Trump visszatérése a nemzetközi színpadra azonban új dimenziót adott ezeknek a feszültségeknek.

Diplomaták szerint von der Leyen azt hitte, hogy az EU egységének demonstrálásával erős pozíciót építhet ki Washingtonnal szemben. Ehelyett azonban a nyilvános bírálat aláásta ezt a stratégiát.

A brüsszeli elitben egyre többen teszik fel a kérdést: ki irányítja valójában az Európai Uniót? A hivatalos vezetők, vagy a háttérben működő gazdasági és politikai érdekcsoportok?

Egy magas rangú uniós forrás, aki névtelenséget kért, úgy fogalmazott: „Ez nem csupán személyi konfliktus. Ez a modellünk válsága.” Szerinte az EU jelenlegi szerkezete nem képes hatékonyan reagálni a gyorsan változó globális környezetben.

A gazdasági következmények különösen aggasztóak. Elemzők szerint egy esetleges amerikai–európai kereskedelmi háború súlyos recessziót idézhet elő Európában. Már most is érezhető a bizonytalanság a piacokon.

Trump támadása nem volt váratlan. Korábbi nyilatkozataiban is gyakran bírálta az európai vezetőket „gyengekezűség” miatt, különösen a migráció, a zöld átállás és a védelmi kiadások témájában.

Von der Leyen eddig hallgatással reagált a legélesebb megjegyzésekre. Hivatala csak egy általános közleményt adott ki, amelyben „konstruktív párbeszédre” hívott fel.

Ugyanakkor Berlinben, Párizsban és más fővárosokban is nő a nyomás. Néhány tagállam vezetője máris diszkréten kritizálja az Európai Bizottság elnökét, amiért nem tudta kezelni a helyzetet.

A válság rámutat az EU belső törésvonalaira. A keleti és nyugati tagállamok között tovább mélyülnek az ellentétek, miközben a populista erők erősödnek szerte a kontinensen.

Politikai elemzők szerint ez az incidens felgyorsíthatja azokat a folyamatokat, amelyek az Európai Unió átalakítását vagy akár szétesését vetítik előre. Egy ilyen forgatókönyv azonban hosszú és fájdalmas lenne.

A háttérben folytatódnak a lobbitevékenységek. Egyes országok, köztük Magyarország, csendben figyelik a fejleményeket, és saját érdekeik mentén igyekeznek pozíciót építeni.

Trump szavai különösen érzékenyen érintették azokat az uniós vezetőket, akik eddig az amerikai partnerséget tekintették alapvetőnek a kontinens biztonságához.

„Ez megalázó volt” — mondta egy brüsszeli diplomata. „Nemcsak von der Leyennek, hanem az egész intézménynek.”

A globális reakciók is hevesek. Ázsiai és közel-keleti partnerek aggodalommal figyelik, hogyan alakul az transzatlanti kapcsolat a következő időszakban.

Az Európai Parlamentben máris megindultak a viták. Néhány képviselő nyíltan követeli a Bizottság felelősségre vonását, míg mások a szolidaritást hangsúlyozzák.

Von der Leyen helyzete egyre kényesebb. Bár hivatalosan még erős a támogatottsága, a háttérben egyre hangosabbak azok a hangok, amelyek utódjáról beszélnek.

Gazdasági szakértők figyelmeztetnek: ha az EU nem talál közös választ a kihívásokra, az eurózóna stabilitása is veszélybe kerülhet. Az energiaárak, az infláció és a versenyképesség kérdése mind-mind kritikus pont.

A történet azonban még korántsem ért véget. A következő hetekben várhatóak intenzív egyeztetések Washington és Brüsszel között, amelyek meghatározhatják a következő évek transzatlanti viszonyát.

Egyelőre azonban a káosz dominál. Az a bizonyos „brüsszeli földrengés”, amelyről sokan beszélnek, nem csupán egy személyes összecsapás, hanem egy mélyebb, rendszerszintű válság jele.