Az osztrák–magyar kapcsolatok új korszakáról beszélt Bécsben Magyar Péter, miközben az azbesztügy is napirendre került

Bécsben tartott közös sajtótájékoztatót Péter Magyar és az osztrák kancellár, ahol az osztrák–magyar kapcsolatok jövője, az európai együttműködés és az egyre nagyobb figyelmet kapó azbesztszennyezési ügy is központi témává vált. A magyar miniszterelnök hangsúlyozta, hogy új korszakot szeretne nyitni Ausztria és Magyarország viszonyában, ugyanakkor több kérdést is felvetett az ügy körül kialakult felelősségi rendszerrel kapcsolatban.

A tájékoztatón Magyar Péter történelmi keretbe helyezte bécsi látogatását, felidézve Gróf Andrássy Gyula szerepét az Osztrák–Magyar Monarchia idején. A magyar kormányfő szerint Bécs és Budapest történelmi öröksége arra emlékeztet, hogy a két ország korábban is képes volt együttműködni még nehéz politikai helyzetekben is.

Az osztrák–magyar együttműködés új alapokra helyezéséről beszélve kiemelte, hogy 2027-ben lesz az 1867-es kiegyezés 160. évfordulója, amely szerinte szimbolikus lehetőséget adhat egy békésebb és pragmatikusabb korszak megteremtésére. Elmondása szerint a felek közös kormányüléseket is terveznek, és szeptemberben Gödöllőn fogadhatják az osztrák kabinet tagjait.

A magyar miniszterelnök arra is kitért, hogy varsói látogatása után érkezett Bécsbe, és úgy fogalmazott: a közép-európai együttműködés új hangsúlyt kaphat a következő időszakban. Szerinte Lengyelország és Ausztria is kulcsszereplő lehet abban a politikai irányváltásban, amelyet kormánya képviselni kíván az Európai Unión belül.

Magyar Péter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Magyarország konstruktív tagja kíván maradni az Európai Tanácsnak és az uniós intézményrendszernek. Kijelentette, hogy az új magyar kormány tiszteletben tartja az uniós szabályokat, miközben következetesen képviseli a magyar gazdasági és politikai érdekeket.

Külön figyelmet kapott az uniós források kérdése is. A magyar miniszterelnök szerint kormánya egyik legfontosabb célja a korrupció elleni fellépés és az európai támogatások „hazahozatala”. Azt állította, hogy Magyarország gazdasági helyzete az elmúlt években stagnált, ezért sürgős gazdasági stabilizációra van szükség.

A közlekedési infrastruktúra fejlesztését illetően Magyar Péter több konkrét projektet is megemlített. Ezek között szerepelt a Győr–Sopron autópálya osztrák oldali meghosszabbítása, valamint a Budapest–Bécs vasútvonal modernizációja. Szerinte az előző magyar kormány idején ezen a területen különösen feszült volt a két ország kapcsolata.

A tárgyalások egyik legérzékenyebb pontjává azonban az osztrák eredetű azbesztszennyezés ügye vált. Magyar Péter arról beszélt, hogy Nyugat-Magyarország több települését is érintheti az Ausztriából származó, azbeszttel szennyezett kőanyag kereskedelmi forgalma. Külön kiemelte Szombathely térségét, amelyet szerinte súlyosan érinthet a probléma.

A miniszterelnök szerint jelenleg még nem ismert teljesen, hogy pontosan milyen mértékű a szennyezés, ugyanakkor hangsúlyozta: bizonyos településeken a levegőben mért azbeszttartalom akár a határérték többszázszorosát is elérheti. Ez szerinte különösen aggasztó annak fényében, hogy a térségben korábban nem volt ismert ilyen típusú megbetegedés.

Magyar Péter élesen fogalmazott az ügy hátterével kapcsolatban is. A sajtótájékoztatón felvetette annak lehetőségét, hogy a történtek mögött akár korrupciós szálak is meghúzódhatnak. Kérdéseket fogalmazott meg arról, hogy az osztrák hatóságok, illetve döntéshozók tudtak-e a bányák működéséről és a szennyezett anyagok forgalmazásáról.

Elmondása szerint nehezen érthető, miként kerülhettek évekig azbeszttel szennyezett kövek kereskedelmi forgalomba az Európai Unión belül. Szerinte az ilyen termékeket már a bányászat során szigorú ellenőrzéseknek kellene alávetni, különösen akkor, ha más uniós tagállamokba is exportálják őket.

A magyar kormányfő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy jelenleg a legfontosabb feladat a további károk megakadályozása. Tájékoztatása szerint négy bányát már bezártak, ugyanakkor egy még továbbra is működik. Magyarország azt várja, hogy semmilyen módon ne kerülhessen újabb szennyezett anyag kereskedelmi forgalomba.

A felelősség kérdésében Magyar Péter a „szennyező fizet” elvre hivatkozott, amely szerinte nemcsak uniós, hanem nemzetközi jogi alapelv is. Úgy fogalmazott, hogy Magyarország végül alkalmazni fogja ezt az elvet, tekintettel arra, hogy a kármentesítés költségei akár több tízmilliárd forintra is rúghatnak.

A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy hétfőn közös osztrák–magyar szakértői munkacsoport kezdi meg működését. Környezetvédelmi, egészségügyi és jogi szakértők is részt vesznek majd a vizsgálatokban. Magyar Péter ugyanakkor óvatos szkepticizmussal beszélt a bizottság létrehozásáról, megjegyezve: az ilyen testületek gyakran akkor jönnek létre, amikor egy problémát politikailag nehéz megoldani.

A magyar miniszterelnök a korrupció elleni fellépés kapcsán saját kormányának működésére is kitért. Azt mondta, hogy világossá tette kabinetje és politikai közössége számára: semmilyen közpénzzel kapcsolatos visszaélés nem maradhat következmények nélkül.

A korrupcióellenes intézkedésekről szólva kijelentette, hogy ciklusa végére Magyarországon az egyik legalacsonyabb lehet a korrupciós kockázat Európában. Beszélt arról is, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségének erősítését és új korrupcióellenes szervek létrehozását is szükségesnek tartja.

A sajtó részéről feltett kérdések elsősorban arra irányultak, hogy az azbesztügy mennyiben árnyékolta be a bécsi tárgyalásokat. Magyar Péter erre reagálva azt mondta: nem tartja helyesnek a „beárnyékolta” kifejezést, mert szerinte a felek nyíltan és őszintén beszéltek minden vitás kérdésről.

A magyar kormányfő szerint az osztrák fél együttműködőnek mutatkozott, és ígéretet tett arra, hogy minden szükséges információt megosztanak a magyar hatóságokkal. Ennek ellenére továbbra is nyitott kérdés maradt, hogy az illetékes szervek mennyit tudtak előzetesen a szennyezésről.

A közös európai felelősség gondolata többször is visszatért a tájékoztatón. Magyar Péter hangsúlyozta, hogy a korrupció és a politika összefonódása nem kizárólag magyar probléma, hanem egész Európában jelen lévő kihívás.

A bécsi találkozó végén a magyar miniszterelnök ismét történelmi párhuzamot vont, és arról beszélt, hogy a jövő generációi egyszer ugyanúgy tekinthetnek vissza a jelenlegi korszakra, mint ma az Osztrák–Magyar Monarchia városépítészeti és politikai örökségére. Szerinte Ausztria és Magyarország ismét képes lehet egy olyan együttműködésre, amely túlmutat az aktuális vitákon.

Az azbesztügy ugyanakkor továbbra is számos nyitott kérdést vet fel. Egyelőre nem ismert pontosan, milyen mértékű egészségügyi és gazdasági következményekkel kell számolni, illetve hogy a vizsgálatok milyen felelősségi láncot tárnak majd fel. A következő hónapokban várhatóan ez marad az osztrák–magyar kapcsolatok egyik legérzékenyebb témája.