A fordulatot Péter Magyar magyar miniszterelnök jelentette be, miután közlése szerint átfogó megállapodás született Kijevvel a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak bővítéséről.

A bejelentés azonnal visszhangot váltott ki az Európai Unió intézményeiben, ahol hónapok óta arra vártak, hogy megszűnjön a politikai patthelyzet.

A magyar vétó eddig megakadályozta, hogy Ukrajna és Moldova megnyissa az úgynevezett „alapok” klasztert, amely a csatlakozási folyamat egyik legfontosabb fejezete.

Ez a klaszter olyan területeket foglal magában, mint a jogállamiság, az emberi jogok, az igazságszolgáltatás függetlensége és a demokratikus intézmények működése.

Az Európai Unióban ezt tekintik a teljes csatlakozási folyamat gerincének, ezért ezt nyitják meg elsőként és ezt zárják le utolsóként.

Brüsszeli diplomaták szerint a magyar álláspont megváltozása váratlanul történt.

A tagállamok nagyköveteinek ülésén a magyar képviselő jelezte, hogy Budapest kész enyhíteni korábbi fenntartásait.

Ennek hatására az ülés napirendjét az utolsó pillanatban módosították, hogy megtehessék a szükséges eljárási lépéseket.

A ciprusi elnökség szóvivője úgy fogalmazott, hogy a fejlemény „az egység és az eltökéltség erős üzenetét küldi Európa számára”.

Kijevben szintén pozitívan fogadták a hírt.

Tarasz Kacska ukrán miniszterelnök-helyettes szerint az esemény közelebb viszi Ukrajnát és az Európai Uniót a közös európai jövőhöz.

Az ukrán vezetés hosszú ideje hangsúlyozza, hogy az uniós tagság nem csupán gazdasági cél, hanem stratégiai biztonsági garancia is az ország számára.

Volodimir Zelenszkij elnök többször bírálta a korábbi magyar vétót, amely szerinte indokolatlanul lassította Ukrajna európai integrációját.

A mostani áttörés hátterében elsősorban a kárpátaljai magyar kisebbség helyzetéről folytatott tárgyalások állnak.

Péter Magyar szerint Kijev vállalásokat tett a magyar nyelvhasználat, az oktatás, a kulturális önazonosság és a politikai képviselet erősítésére.

A részleteket egyelőre nem hozták nyilvánosságra, de a magyar kormány szerint ezek a kötelezettségvállalások bekerülnek abba az akciótervbe, amelyet Ukrajna benyújtott Brüsszelnek.

Ez a kérdés évek óta a magyar–ukrán kapcsolatok egyik legérzékenyebb pontja volt.

Budapest rendszeresen kifogásolta, hogy a kárpátaljai magyar közösség jogai csorbultak az ukrán nyelvtörvények és oktatási reformok következtében.

Most először mutatkozik esély arra, hogy a felek kompromisszumos megoldást találjanak.

Mindeközben Péter Magyar hangsúlyozta, hogy a vétó feloldása nem jelenti Ukrajna gyorsított csatlakozásának támogatását.

A miniszterelnök szerint Magyarország továbbra is óvatos álláspontot képvisel a teljes jogú tagság kérdésében.

Úgy fogalmazott, hogy amennyiben Ukrajna a következő 10–15 évben sikeresen lezárja mind a 33 csatlakozási fejezetet, akkor Magyarország kötelező érvényű népszavazást tart a tagságról.

Ez a kijelentés arra utal, hogy Budapest a végső döntést a magyar választók kezébe kívánja adni.

Brüsszelben ugyanakkor sokan úgy értékelik, hogy már önmagában a blokkoló álláspont feladása is jelentős politikai változás.

Az Európai Bizottság bővítésért felelős biztosa, Marta Kos üdvözölte a döntést.

Szerinte Ukrajna és Moldova már most teljesíti azokat a jogállamisági feltételeket, amelyeket a tagállamok korábban előírtak számukra.

A biztos úgy vélte, hogy a csatlakozási folyamat felgyorsítása hozzájárulhat a kisebbségi jogok további megerősítéséhez is.

A döntés Moldovára is hatással van.

A két ország csatlakozási folyamata ugyanis informálisan összekapcsolódott az elmúlt évek során.

Amikor Ukrajna előrelép, Moldova is közelebb kerül a következő tárgyalási szakaszhoz.

Ezért a mostani magyar lépés mindkét ország számára jelentős diplomáciai győzelemnek számít.

Az Európai Unió Tanácsa már hivatalosan is levelet küldött Ukrajnának és Moldovának, amelyben megerősítette: készen állnak az első klaszter megnyitására.

A következő napokban a tagállamok kidolgozzák a közös tárgyalási álláspontot.

A tervek szerint június 15-én Luxemburgban kerülhet sor arra a kormányközi konferenciára, amely hivatalosan is megnyitja az első csatlakozási klasztert.

Brüsszeli források szerint jelenleg erős a bizalom abban, hogy az esemény akadálytalanul lezajlik.

Bár elméletileg Magyarország a jövőben ismét vétóval élhetne, a diplomaták többsége úgy véli, hogy a mostani politikai irányváltás tartós lehet.

A fejlemény ezért nemcsak Ukrajna és Moldova számára jelent mérföldkövet, hanem az Európai Unió bővítési politikájának jövője szempontjából is.

Két évnyi bizonytalanság után úgy tűnik, hogy újra megnyílt az út a következő tárgyalási szakasz előtt, és ezzel Ukrajna egy lépéssel közelebb került ahhoz a célhoz, amelyet a háború kitörése óta következetesen hangsúlyoz: az európai család teljes jogú tagjává válni.