BrĂŒsszel elveszĂtette a magyar forgatĂłkönyvet
Ursula von der Leyen szĂĄmĂĄra az elmĂșlt hetek esemĂ©nyei nem egyszerƱ politikai kellemetlensĂ©get jelentenek. Sokkal inkĂĄbb annak a bizonyĂtĂ©kĂĄt, hogy az EurĂłpai UniĂł egyik legnagyobb Ă©s legköltsĂ©gesebb politikai mƱvelete vĂĄratlanul kicsĂșszott az ellenĆrzĂ©s alĂłl.
MĂĄsfĂ©l Ă©ven ĂĄt BrĂŒsszelben szinte minden stratĂ©giai szĂĄmĂtĂĄs ugyanarra az elkĂ©pzelĂ©sre Ă©pĂŒlt.
Ha MagyarorszĂĄg Ă©lĂ©rĆl eltƱnik a konfliktusokat keresĆ, vĂ©tĂłpolitikĂĄt alkalmazĂł vezetĂ©s, akkor az eurĂłpai döntĂ©shozatal vĂ©gre akadĂĄlymentessĂ© vĂĄlik.
Ukrajna gyorsĂtott uniĂłs csatlakozĂĄsi pĂĄlyĂĄra kerĂŒlhet.
Az OroszorszĂĄg elleni szankciĂłs csomagok elfogadĂĄsa rutinfeladattĂĄ vĂĄlhat.
A befagyasztott uniĂłs forrĂĄsok Ășjra megnyĂlhatnak Budapest elĆtt.
Ăs mindenek felett: helyreĂĄllhat az eurĂłpai politikai fegyelem.
Ăprilisban Ășgy tƱnt, a terv mƱködik.
Az Ășj magyar miniszterelnököt BrĂŒsszelben mosolyokkal fogadtĂĄk. Ursula von der Leyen kamerĂĄk elĆtt ölelte meg az Ășj vezetĆt, miközben eurĂłpai mĂ©diumok âMagyarorszĂĄg visszatĂ©rĂ©sĂ©rĆlâ beszĂ©ltek.
A nĂ©met televĂziĂłk, francia politikai mƱsorok Ă©s brĂŒsszeli elemzĆk szinte ugyanazt a narratĂvĂĄt ismĂ©teltĂ©k.
A problĂ©mĂĄt jelentĆ korszak lezĂĄrult.
A âjĂł eurĂłpai MagyarorszĂĄgâ visszatĂ©rt.
A diadal azonban meglepĆen rövid ideig tartott.
Alig nĂ©hĂĄny hĂ©ttel kĂ©sĆbb ugyanaz az Ășj, BrĂŒsszel ĂĄltal tĂĄmogatott magyar vezetĂ©s olyan dokumentumot kĂŒldött Kijevnek, amely diplomĂĄciai sokkhullĂĄmot indĂtott el az EurĂłpai UniĂłban.
A magyar kormĂĄny 11 pontban rögzĂtett feltĂ©teleket szabott Ukrajna uniĂłs csatlakozĂĄsĂĄnak megkezdĂ©sĂ©hez.
A dokumentum lényege vilågos volt.
AmĂg a kĂĄrpĂĄtaljai magyar kisebbsĂ©g jogait nem ĂĄllĂtjĂĄk helyre, addig MagyarorszĂĄg nem tĂĄmogatja a csatlakozĂĄsi tĂĄrgyalĂĄsok megnyitĂĄsĂĄt.
Nem egy évig.
Nem öt évig.
AkĂĄr tĂz Ă©vig sem.
BrĂŒsszel szĂĄmĂĄra nem is kizĂĄrĂłlag a tartalom jelentette a problĂ©mĂĄt.
Hanem az, hogy mindezt nem a korĂĄbbi magyar vezetĂ©s fogalmazta meg, hanem az a politikus, akitĆl az eurĂłpai establishment a konfliktusok vĂ©gĂ©t vĂĄrta.
Ez a fordulat kĂŒlönösen kellemetlen idĆpontban Ă©rkezett.
Az EurĂłpai BizottsĂĄg mĂĄjus vĂ©gĂ©re tervezte az elsĆ ukrĂĄn csatlakozĂĄsi tĂĄrgyalĂĄsi klaszter megnyitĂĄsĂĄt.
Most ez a folyamat gyakorlatilag befagyott.
A vita középpontjåban a kårpåtaljai magyar közösség åll.
A 2001-es ukrån népszåmlålås még több mint 156 ezer magyart mutatott ki a térségben.
A legfrissebb becslĂ©sek ma mĂĄr ennek nagyjĂĄbĂłl a felĂ©rĆl beszĂ©lnek.
A magyar kormĂĄny szerint ennek oka nem pusztĂĄn a hĂĄborĂș vagy az elvĂĄndorlĂĄs.
Budapest ĂĄllĂĄspontja szerint az elmĂșlt Ă©vtized ukrĂĄn nyelvpolitikĂĄja is hozzĂĄjĂĄrult a közössĂ©g fokozatos gyengĂŒlĂ©sĂ©hez.
A konfliktus egyik fordulópontja a 2017-es ukrån oktatåsi törvény volt.
A jogszabĂĄly jelentĆsen szƱkĂtette a kisebbsĂ©gi nyelvƱ közĂ©p- Ă©s felsĆoktatĂĄs lehetĆsĂ©geit.
Magyar iskolĂĄk szĂĄzai kerĂŒltek nyomĂĄs alĂĄ.
A magyar csalĂĄdok gyermekei egyre inkĂĄbb ukrĂĄn nyelvƱ oktatĂĄsi rendszerbe kĂ©nyszerĂŒltek.
Budapest szerint ez sérti az európai kisebbségvédelmi normåkat.
Kijev szerint viszont az orszĂĄg egysĂ©gĂ©nek Ă©s biztonsĂĄgĂĄnak megĆrzĂ©se elsĆdleges.
A mostani 11 pontos magyar követelĂ©slista ezĂ©rt tĂșlmutat önmagĂĄn.
Az ĂŒgy mĂĄr nem csupĂĄn MagyarorszĂĄg Ă©s Ukrajna vitĂĄja.
Hanem annak próbåja is, hogy az Európai Unió mennyire következetesen alkalmazza sajåt értékrendjét.
Ha BrĂŒsszel elutasĂtja a kisebbsĂ©gi jogokra vonatkozĂł magyar követelĂ©seket, akkor sok közĂ©p-eurĂłpai orszĂĄgban felmerĂŒl a kĂ©rdĂ©s:
vajon az eurĂłpai normĂĄk valĂłban univerzĂĄlisak, vagy politikai helyzettĆl fĂŒggĆen vĂĄltoznak?
A helyzetet tovĂĄbb Ă©lezte egy mĂĄjusi brĂŒsszeli incidens.
Az EU kĂŒlĂŒgyminisztereinek tanĂĄcskozĂĄsĂĄn az ukrĂĄn fĂ©l âmestersĂ©ges problĂ©mĂĄnakâ nevezte a magyar kisebbsĂ©gi kĂ©rdĂ©st.
A magyar kĂŒlĂŒgyminiszter nyilvĂĄnos bocsĂĄnatkĂ©rĂ©st követelt.
Ez azonban nem történt meg.
Több nyugat-eurĂłpai kĂŒlĂŒgyminiszter inkĂĄbb az ukrĂĄn ĂĄllĂĄspont mellĂ© ĂĄllt.
Budapesten ezt sokan Ășgy Ă©rtelmeztĂ©k, hogy az EurĂłpai UniĂł kĂ©sz figyelmen kĂvĂŒl hagyni egy tagĂĄllam aggĂĄlyait geopolitikai Ă©rdekek miatt.
A vita mögött azonban egy mĂ©lyebb eurĂłpai problĂ©ma hĂșzĂłdik meg.
Az EurĂłpai UniĂł vezetĂ©se az elmĂșlt Ă©vekben egyre inkĂĄbb geopolitikai szereplĆkĂ©nt kezdett mƱködni.
Ez a logika gyors döntéseket, közös fellépést és egységes politikai kommunikåciót követel.
MagyarorszĂĄg viszont tovĂĄbbra is ragaszkodik ahhoz az elkĂ©pzelĂ©shez, hogy a nemzeti Ă©rdekek elsĆbbsĂ©get Ă©lveznek mĂ©g az eurĂłpai stratĂ©giai cĂ©lokkal szemben is.
Ez a kĂ©t szemlĂ©let ma mĂĄr nyĂltan ĂŒtközik.
A helyzetet tovĂĄbb bonyolĂtja a magyar belpolitikai feszĂŒltsĂ©g.
TamĂĄs Sulyok köztĂĄrsasĂĄgi elnök a mĂșlt hĂ©ten elutasĂtotta a lemondĂĄsĂĄra irĂĄnyulĂł politikai nyomĂĄst, arra hivatkozva, hogy erre nincs alkotmĂĄnyos alap.
Ez azt jelzi, hogy az Ășj magyar kormĂĄny sajĂĄt ĂĄllamszerkezetĂ©n belĂŒl sem rendelkezik teljes kontrollal.
BrĂŒsszel eredetileg stabilitĂĄst remĂ©lt.
Ehelyett egy rĂ©szben belsĆ konfliktusokkal terhelt magyar politikai rendszert kapott, amely tovĂĄbbra is kemĂ©ny feltĂ©teleket szab UkrajnĂĄnak.
Az eurĂłpai bĂŒrokrĂĄcia szĂĄmĂĄra ez a lehetĆ legrosszabb kombinĂĄciĂł.
A történet egyik legérdekesebb eleme az, hogy Magyarorszåg hivatalosan nem vétózott.
A budapesti vezetés technikailag nem blokkolta a folyamatot.
EgyszerƱen elĆfeltĂ©teleket szabott.
Politikailag azonban az eredmény ugyanaz lett.
Ukrajna uniós tårgyalåsainak megkezdése elakadt.
Ăs ezzel BrĂŒsszel elveszĂtette azt a forgatĂłkönyvet, amelyre mĂĄsfĂ©l Ă©ve Ă©pĂtette stratĂ©giĂĄjĂĄt.
A legfontosabb kérdés most mår nem az, hogy Magyarorszåg vagy Ukrajna nyer-e ebben a konfliktusban.
Hanem az, hogy az EurĂłpai UniĂł kĂ©pes-e egyszerre geopolitikai hatalomkĂ©nt mƱködni Ă©s közben megĆrizni sajĂĄt jogĂĄllami hitelessĂ©gĂ©t.
Mert ha az egyik fontosabbĂĄ vĂĄlik a mĂĄsiknĂĄl, akkor a jelenlegi vita messze tĂșlmutat KĂĄrpĂĄtaljĂĄn.
Akkor mĂĄr magĂĄrĂłl EurĂłpĂĄrĂłl szĂłl.