Újabb súlyos kérdések merültek fel a magyar államháztartás helyzetével kapcsolatban, miután a kormány több tagja is arról beszélt, hogy jelentős, korábban nem szereplő költségvetési tételeket tártak fel az átadás-átvételi folyamat során.
A háttérbeszélgetésen elhangzottak szerint már korábban nyilvánosságra hoztak egy közel 286 milliárd forintos tételt, amely nem szerepelt a hivatalos költségvetésben.
Az ügy azóta tovább gyűrűzött.
A kormány állítása szerint az Állami Számvevőszék vizsgálata több ponton is megerősítette azokat a megállapításokat, amelyek szerint bizonyos kötelezettségek nem a valós értékükön jelentek meg a büdzsében.
A miniszterek szerint nem egyszerű adminisztratív hibákról van szó.
Több olyan beruházás is előkerült, amelyek esetében már teljesítési igazolások és számlák is rendelkezésre álltak, mégsem jelentek meg megfelelően a költségvetési dokumentumokban.
A vitatott tételek között szerepel az iváncsai akkumulátorgyárhoz kapcsolódó vasúti fejlesztés, valamint a Budapest–Belgrád vasútvonal egyes költségei is.
Különösen nagy figyelmet kapott az autópálya-koncesszió ügye.
A kormány szerint az államnak havonta fizetendő rendelkezésre állási díjjal már a költségvetés tervezésekor számolni kellett volna.
Ennek ellenére a vonatkozó összegek több hónapra nem jelentek meg a hivatalos tervekben.
A kabinet ezt súlyos szakmai problémának tekinti.
A miniszterek szerint jelenleg jogi vizsgálat zajlik annak megállapítására, hogy felmerülhet-e bűncselekmény gyanúja.
A kormány hangsúlyozta, hogy nem kíván előre ítélkezni.
Ugyanakkor jelezték, hogy amennyiben a vizsgálatok során megalapozott gyanú merül fel, úgy a szükséges feljelentéseket megteszik.
Az illetékes tárcák jelenleg több ezer oldalnyi dokumentumot vizsgálnak át.
A cél annak pontos feltárása, hogy milyen kötelezettségek maradtak ki a hivatalos költségvetésből, illetve mekkora lehet ezek teljes összege.
A nyilatkozatok alapján a kormány nem számít arra, hogy a most feltárt ügyek elszigetelt esetek lennének.
Több miniszter is arról beszélt, hogy szinte biztosan újabb hasonló tételek kerülnek elő.
Az átvilágítás jelenleg valamennyi minisztériumban zajlik.
Az egyes tárcáknak össze kell vetniük a szerződéses kötelezettségeket a költségvetésben szereplő adatokkal.
A kabinet szerint csak így lehet pontos képet kapni az állam tényleges pénzügyi helyzetéről.
A jelenlegi becslések szerint június végére állhat össze az a jelentés, amely részletesen bemutatja a feltárt eltéréseket.
A kormányzat szerint az eredmények alapján elkerülhetetlenné vált a költségvetés módosítása.
A tervek szerint egy átdolgozott büdzsét terjesztenek majd a Parlament elé.
A cél az, hogy a költségvetés a valós kötelezettségeket és kiadásokat tükrözze.
A kabinet szerint az adófizetőknek joguk van tudni, milyen állapotban vannak az állami pénzügyek.
A háttérbeszélgetésen szó esett az Európai Unióval folytatott tárgyalásokról is.
A kormány bejelentette, hogy sikerült módosítani bizonyos korábbi vállalásokat.
Ennek részeként kikerült a programból a különadók megszüntetésére vonatkozó kötelezettség.
A kabinet ugyanakkor vállalta egyes adókedvezmények felülvizsgálatát.
A cél a miniszterek szerint egy egyszerűbb és átláthatóbb adórendszer kialakítása.
Szintén napirendre került a bizalmi vagyonkezelés szabályozása.
A kormány szerint olyan kiskapukat kívánnak bezárni, amelyek jelenleg lehetőséget adnak az agresszív adóoptimalizálásra.
Emellett teljes átláthatóságot ígértek a magántőkealapok működésében is.
A sajtótájékoztatón szóba került a nyugdíjasok számára tervezett SZÉP-kártya is.
A program továbbra is szerepel a kormány vállalásai között.
A részletes ütemezésről azonban még nem született végleges döntés.
A kabinet szerint hamarosan külön kormányhatározat foglalkozhat a kérdéssel.
A gazdasági témák mellett jelentős figyelmet kapott az energiahálózat fejlesztése is.
A kormány bejelentette, hogy az Európai Unió 1,5 milliárd eurós támogatást biztosít a magyar villamosenergia-hálózat korszerűsítésére.
Ez az egyik legnagyobb energetikai beruházás lehet az elmúlt években.
A fejlesztés célja, hogy a hálózat képes legyen nagyobb mennyiségű megújuló energia befogadására.
Különösen a napenergia és a szélenergia területén várható jelentős előrelépés.
A szakemberek szerint a jelenlegi infrastruktúra már nem minden esetben tudja kezelni a gyorsan növekvő termelési kapacitásokat.
Az új beruházások ezt a problémát hivatottak megoldani.
A fejlesztések az egész országot érinthetik.
A programban szerepelnek hálózatbővítések, energiatárolási megoldások és több tízezer okosmérő telepítése is.
A kormány szerint a beruházás egyik legfontosabb előnye, hogy nem a magyar költségvetést terheli.
A forrásokat ugyanis uniós támogatásokból finanszírozzák.
A kabinet azt várja, hogy a korszerűbb hálózat hosszabb távon olcsóbb és biztonságosabb energiaellátást eredményezhet.
A vállalkozások számára ez különösen fontos lehet, hiszen jelenleg sok cég magas energiaköltségekkel szembesül.
A projektek előkészítése már korábban megkezdődött.
Több fejlesztési terv készen állt, csupán a szükséges források hiányoztak.
Ez lehetővé teszi, hogy a kivitelezés a vártnál gyorsabban elinduljon.
A szerződéskötések jelentős részét augusztus végéig lezárhatják.
A kormány reményei szerint a beruházások nemcsak az energiaellátást javítják majd, hanem a gazdasági növekedéshez is hozzájárulnak.
Miközben a költségvetés körüli viták tovább folytatódnak, a következő hetek meghatározóak lehetnek.
A vizsgálatok eredményei, az esetleges jogi lépések és a költségvetés módosítása egyaránt fontos kérdések lesznek.
A kabinet szerint a cél a pénzügyi helyzet teljes feltárása és a gazdaság stabilizálása.
Hogy a következő átvilágítások milyen újabb meglepetéseket hoznak, az várhatóan már a közeljövőben kiderül.
