Ismét reflektorfénybe került a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügye, miután Simor András, a jegybank korábbi elnöke egy friss interjúban több ponton is éles kritikát fogalmazott meg a magyar politikai és gazdasági rendszer működéséről. A beszélgetésben szóba került a Nemzeti Bank körüli, évek óta húzódó vizsgálatok elakadása, a MOL vezetőinek állítólagos bennfentes kereskedelme, valamint a kormány gazdasági kommunikációjának hitelessége is.

Az interjú egyik kiindulópontja egy személyes jellegű támadás volt, amely Simor szerint az utóbbi időben egyre gyakrabban éri őt – közvetve a fia révén.

„Mennyi aranyat lopott az apád?” – célkeresztben Simor fia

Simor András fia a Telex egyik aktív riportere, akit munkája során rendszeresen érnek politikai indíttatású támadások. Simor szerint előfordul, hogy fideszes szimpatizánsok a riporteri kérdésekre nem szakmai érvekkel válaszolnak, hanem személyeskedő vádakkal próbálnak visszavágni.

A beszélgetés során elhangzott, hogy a fiának olyan kijelentéseket is odavetettek, miszerint Simor „aranyat lopott a Nemzeti Bankból”. A volt jegybankelnök erre úgy reagált: ma már mosolyogni tud az ilyen vádakon, de 10–15 évvel ezelőtt még nem lett volna képes ilyen könnyedén kezelni.

Simor elmondása szerint jogi lépésekre is volt már példa. Egy vezető fideszes politikust beperelt hasonló állítások miatt, és első fokon megnyerte a pert, bár az írásos ítéletet még nem kapta kézhez. A konkrét személyt azonban egyelőre nem nevezte meg.

A Nemzeti Bank ügye: miért nincs előrelépés?

A beszélgetés egyik fő témája az MNB körüli, régóta vitatott ügyek sorsa volt. A műsorvezető felvetette: a közvéleményben az a benyomás alakul ki, hogy semmilyen kézzelfogható előrelépés nem történik, és még az sem látszik, hogy a nyomozóhatóságok aktívan dolgoznának.

Simor erre reagálva úgy fogalmazott: a magyar igazságszolgáltatás működésének egyik rendszerszintű problémája, hogy fideszes politikusokhoz köthető ügyekben ritkán születik ítélet. Hangsúlyozta, hogy ezek az ügyek gyakran évekig húzódnak, de a végén jellemzően nem jutnak el valódi jogi következményekig.

Felidézte Magyar Péter nyilatkozatát is, amely szerint a legfőbb ügyésszel való találkozó után egyértelművé vált: a magyar igazságszolgáltatás ezekben az ügyekben „nem működik”.

Simor szerint ennek hátterében az állhat, hogy a politikai befolyás vagy közvetlenül, vagy közvetetten megakadályozza az ügyek eljutását az ítélethirdetésig. Bár elismerte, hogy sok tisztességes bíró, ügyész és rendőr dolgozik az országban, úgy vélte, bizonyos ügyekben egyszerűen „nem hagyják őket dolgozni”.

600–650 milliárdos vagyonvesztés: mi történt valójában?

A műsorban felmerült az a kérdés is, hogy mekkora politikai terhet jelentene a jelenlegi kormánypártoknak, ha hatékonyabb vizsgálat indulna az MNB-nél történt vagyonvesztés ügyében. A beszélgetésben 600–650 milliárd forintos nagyságrendű veszteségről esett szó.

Simor ezzel kapcsolatban Orbán Viktor híres kijelentését idézte: „senkit nem hagyunk az út szélén”. Szerinte ennek a mondatnak a valódi jelentése az, hogy a kormány saját politikai köreihez tartozó embereket akkor is megvéd, ha súlyos ügyek merülnek fel velük kapcsolatban.

Úgy vélte, ez a szemlélet magyarázatot adhat arra is, hogy miért kérdőjelezhető meg az igazságszolgáltatás pártatlansága – és miért tartja vissza az Európai Unió Magyarországot bizonyos források folyósításától.

Nagy Márton kijelentése: „elég lenne öt bank”

A beszélgetés kitért Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kijelentésére is, miszerint Magyarországon elegendő lenne mindössze öt kereskedelmi bank.

Simor erre egy ironikus hasonlattal reagált: szerinte a bankárok sem mondják meg, hány párt lenne ideális egy országban, ezért a politikusok se mondják meg, hány banknak kell működnie.

A volt jegybankelnök ugyanakkor elismerte, hogy a mérethatékonyság valóban létező jelenség: egy nagyobb bank olcsóbban és hatékonyabban működhet, mint egy kisebb, mivel fix költségei jobban eloszlanak.

Ugyanakkor figyelmeztetett: ha csak a költséghatékonyságot néznénk, akár egyetlen bank is elegendő lenne – csakhogy ezzel eltűnne a verseny. Simor szerint éppen a verseny biztosítja, hogy a szolgáltatások jobb minőségűek legyenek és az árak ne szabaduljanak el.

Úgy fogalmazott: egy piacgazdaságban nem az államnak kell meghatároznia, hány szereplő működjön egy szektorban – ezt a piacnak kell eldöntenie.

Extraadók és drága bankrendszer

Simor szerint a magyar bankrendszer magas költségeinek egyik fő oka a bankokra kivetett különadók rendszere, amelyet a pénzintézetek természetes módon áthárítanak az ügyfelekre.

Kiemelte, hogy nemcsak bankadó létezik, hanem tranzakciós illeték is, amely szintén a lakosságot terheli. Szerinte ez jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy Magyarországon a banki szolgáltatások drágábbak, mint sok más európai országban.

Bennfentes kereskedelem gyanúja: MOL-vezetők részvényeladásai

Az interjúban szóba került az is, hogy a Nemzeti Bank új vezetése vizsgálatot indított a MOL bizonyos vezetőinek részvényeladásai miatt. A gyanú szerint a vezetők akkor adtak el részvényeket, amikor a részvényárfolyam magas volt, majd később az árfolyam jelentősen esett.

A beszélgetés szerint ez az időszak egybeesett a Barátság kőolajvezeték leállásával. A vád lényege: a MOL vezetői olyan információ birtokában lehettek, amely még nem volt nyilvános, és amelynek nyilvánosságra kerülése várhatóan árfolyamesést okozott volna.

Simor úgy fogalmazott: a kérdés kulcsa az, hogy a MOL vezetése mennyire látta előre, hogy a leállás nem néhány napos technikai probléma lesz, hanem hosszabb időre szóló ellátási válság, amely miatt a stratégiai készletekhez is hozzá kell nyúlni.

Szerinte ezt a vizsgálatnak kell tisztáznia, de elismerte: nem lesz könnyű bizonyítani, hogy pontosan mikor milyen belső információ állt rendelkezésre.

„Hazugságokkal tartják hatalmon magukat”

A beszélgetés végén Simor arról is beszélt, hogy az utóbbi időben miért vált aktívabbá a közösségi médiában. Elmondása szerint különösen zavarja, hogy a kormány kommunikációja szerinte rendszeresen megtéveszti a választókat.

Hosszú listát sorolt fel azokról az állításokról, amelyeket szerinte a Fidesz félrevezető módon használ: a háborúba lépés veszélye, az ukránok szerepe az olajszállításokban, az infláció okai, az EU-s pénzek hiánya, a migráció, valamint a német gazdaságra történő folyamatos hivatkozás.

Simor szerint a politikában természetesek a különböző értékrendek és világnézetek, de a politikusoknak alapvető felelőssége lenne, hogy ne „hazudozzanak reggeltől estig”.

Orosz olaj: olcsóbb, de a magyar fogyasztó nem érzi

Simor külön kiemelte az orosz olaj kérdését. Elismerte, hogy az orosz olaj valóban olcsóbb lehet a világpiaci árnál, de szerinte ebből a magyar fogyasztó semmit nem érez.

Állítása szerint a különbözetet a MOL és a költségvetés „lefölözi”, miközben a magyar benzinkutakon az árak nem alacsonyabbak, mint azokban az országokban, amelyek nem vásárolnak orosz olajat.

A rezsicsökkentéssel kapcsolatban Simor azt mondta: ha a kormány valóban az olcsó olajból finanszírozza azt, akkor végső soron a lakosság fizeti meg a rezsicsökkentés árát is, például a tankoláson keresztül.

Német gazdaság: részigazság, de nem magyarázat mindenre

A magyar gazdaság gyengélkedésével kapcsolatban Simor elismerte: Németország valóban fontos exportpartner, és a német ipar lassulása hatással van Magyarországra.

Ugyanakkor azt mondta, hogy ez nem magyarázza meg teljes mértékben a magyar gazdaság problémáit, mivel hasonló kitettség mellett Csehország és Szlovákia az elmúlt években mégis jobban teljesített.

Szerinte a legnagyobb gond a beruházások drámai visszaesése, amely már 3–4 éve tart. Ennek okai között említette az EU-s pénzek hiányát, a magas inflációt, a magas kamatszintet és a kiszámíthatatlan gazdaságpolitikát.

Úgy fogalmazott: ha a vállalkozók nem tudják, hogy „Nagy Márton mikor és kire csap le”, akkor nem lehet 3–5 évre előre tervezni, így a befektetők inkább kivárnak.

Magyarország eladósodottsága és a globális kockázatok

A beszélgetésben felmerült a magyar államadósság kérdése is. Simor szerint Magyarország már most eladósodott, de a valódi veszély akkor következne be, ha egy újabb világgazdasági válság ütne be.

Külön kitért arra is, hogy a nemzetközi helyzet kiszámíthatatlan: az iráni konfliktus alakulása és az Egyesült Államok politikája is olyan tényező, amely hirtelen változásokat hozhat.

Varga Mihály és Matolcsy: eltérő jegybanki stílusok

A beszélgetés zárásaként Simor a jelenlegi jegybankelnök, Varga Mihály szerepét is értékelte. Úgy fogalmazott: Varga Mihály „teszi a dolgát”, és egy jegybankelnöktől ez elvárható.

Ezzel szemben Matolcsy György kapcsán azt mondta: szerinte ő nem a feladatát végezte, és gyakran nem lehetett érteni, mit miért csinál.

Simor kijelentései újra felszították a vitát arról, hogy Magyarországon mennyire független az igazságszolgáltatás, mennyire kiszámítható a gazdaságpolitika, és milyen következményei vannak a politikai kommunikáció hitelességének.

A kérdés továbbra is nyitott: a nagy volumenű pénzügyi ügyek eljutnak-e valaha valódi jogi következményekig, vagy a magyar közéletben továbbra is a politikai lojalitás lesz a legerősebb védőháló.