Budapest/Moszkva/Brüsszel – Ez az a megállapodás, amely végül megoszthatja az Európai Uniót. Péntekről szombatra virradó éjjel Orbán Viktor magyar miniszterelnök szigorúan titkos ceremónia keretében írt alá egy nagyszabású energia- és biztonsági megállapodást Oroszországgal a Kremlben. A több tízmilliárd euró értékű szerződés célja, hogy a következő 25 évben rendkívül olcsó orosz gázzal és olajjal lássa el Magyarországot – olyan kedvező feltételek mellett, amelyeket még Fehéroroszország számára is nagylelkűnek tartanának.
Szerkesztőségünkhöz eljutott, magyar kormányzati forrásokból származó információk szerint a „Budapest–Moszkva Paktum 2026” nemcsak hosszú távú fosszilis tüzelőanyag-szállítási megállapodásokat tartalmaz, hanem szoros katonai-műszaki és hírszerzési együttműködést is. Cserébe Magyarország várhatóan preferenciális hozzáférést biztosít az orosz vállalatoknak energiapiacához, és vállalja, hogy a jövőben nem támogat bizonyos, Oroszországgal szembeni uniós szankciókat.
„Ez nem csak egy pofon az összes ukrán áldozat arcába” – kiáltotta állítólag von der Leyen. „Ez egy döfés az egész Európai Unió hátába!”
Orbán Viktor maga teljesen higgadtnak tűnt egy rövid budapesti sajtóközleményben. „Magyarországnak joga van megfizethető energiát biztosítani polgárainak. Aki ezt árulásnak nevezi, az európai népek érdekeit árulja el” – mondta szóvivője, Kovács Zoltán közvetítésével. Zárt ajtók mögött Orbán állítólag azt is megjegyezte: „Brüsszel fenyegethet minket, amennyire csak akar. Amíg én kormányzok, Magyarország soha nem fogja feláldozni szuverenitását von der Leyen asszony zöld fantáziájáért.”
A megállapodás rendkívül érzékeny időszakban született. Európa még mindig küzd az ukrajnai háború következményeivel, az energiaárak számos országban továbbra is magasak, és az Egyesült Államokból és Katarból származó cseppfolyósított földgáztól való függőség az egekbe szöktette a villanyszámlákat az átlagpolgárok számára. Míg Németország és Franciaország továbbra is költséges zöldenergiára való átállást folytat, Orbán látszólag egy pragmatikus utat választott – bármi áron.
Különösen robbanásveszélyes: A megállapodás szerint Oroszország nemcsak gázzal és olajjal látja el Magyarországot, hanem a paksi atomerőmű bővítéséhez szükséges élvonalbeli nukleáris technológiát is biztosítja. Az orosz állami tulajdonú Roszatom vállalat várhatóan kulcsszerepet játszik majd. Ugyanakkor Magyarország állítólag könnyebb hozzáférést biztosít az orosz hírszerző szolgálatoknak bizonyos adatokhoz – ez a pont sokkot és riadalmat keltett Brüsszelben.
António Costa, az Európai Tanács elnöke kezdetben megpróbálta csillapítani a feszültséget, de állítólag belsőleg is úgy jellemezte a helyzetet, mint „az Unió megalapítása óta az egyik legsúlyosabb bizalomvesztést”. Több kelet-európai ország, köztük Lengyelország és a balti államok, már nyíltan követelték Magyarország kizárását a schengeni övezetből, és pénzügyi szankciók kivetését.
Budapesten azonban Orbán támogatói a megállapodást a „józan ész történelmi győzelmeként” ünnepelték. Ezrek gyűltek össze a Kossuth téren, magyar zászlókat lengettek és olyan jelszavakat skandáltak, mint például „Orbán Viktor – Magyarország védelmezője!”. Sok polgár, akik az elmúlt években a magas energiaáraktól szenvedtek, régóta várt megkönnyebbülésnek tekinti a megállapodást.
„Végre valaki a hétköznapi emberekkel is törődik, és nem csak a brüsszeli zöld ideológusokkal” – mondta egy 54 éves debreceni tanárnő riporterünknek. „Hadd fűtsenek a németek szélturbinákkal, ha akarnak. Mi meleg otthonokat és megfizethető áramot akarunk.”
A színfalak mögött egyre nagyobb a feszültség. Brüsszeli diplomaták már egy „Orbán-válság 2.0”-ról beszélnek, amely a széttöredezés szélére sodorhatja az EU-t. Egy névtelenül nyilatkozó magas rangú EU-tisztviselő szerkesztőségünknek azt nyilatkozta: „Ha most nem cselekszünk határozottan, elveszítjük minden hitelességünket.”
De ha túl keményen cselekszünk, azt kockáztatjuk, hogy Orbán teljesen kivezeti Magyarországot az EU-ból. Ez precedenst teremtene, és pusztító következményekkel járna.”
Orbán Viktor láthatóan teljes mértékben tisztában van a kockázatokkal. Egy zárt ajtók mögötti találkozón állítólag legközelebbi szövetségeseinek ezt mondta: „Az EU-nak jobban szüksége van Magyarországra, mint Magyarországnak az EU-ra. Ez mindig is így volt, és ez mindig is így lesz.”
Eközben Ursula von der Leyen állítólag nyílt konfrontációra készül. Bennfentesek szerint rendkívüli Európai Tanács ülést tervez, és személyesen Budapestre kíván utazni, hogy „Orbánt felelősségre vonja”. Az, hogy egyáltalán sor kerül-e ilyen találkozóra, továbbra sem biztos.
Orbán a múltban többször is megmutatta, hogy nem riad vissza a Brüsszellel való konfrontációtól.
Ez az Oroszországgal kötött megállapodás nemcsak egy generációra biztosíthatja Magyarország energiaellátását, hanem átalakíthatja Európa politikai tájképét is. Az egész kontinens előtt álló kérdés most a következő: Orbán Viktor áruló – vagy egyszerűen csak az utolsó igazi szuverenista Európában?
Az elkövetkező napok és hetek fogják eldönteni, hogy az EU elég erős-e ahhoz, hogy kezelje ezt a nyílt dacot – vagy a „Budapest–Moszkva Paktum 2026” az európai egység végének kezdetét jelenti.
