Befagyasztott uniós milliárdok: versenyfutás kezdődhet az idővel Magyarországon

Magyarország előtt az egyik legnagyobb pénzügyi és politikai kihívás állhat az Európai Unióhoz való csatlakozás óta. A befagyasztott uniós források felszabadítása évek óta meghatározó vitatéma a magyar és az európai politikában, azonban egy esetleges új kormány számára a kérdés már nem csupán politikai ígéret, hanem sürgető gyakorlati feladat lenne.

A Tisza Párt és vezetője, Magyar Péter a kampány során többször hangsúlyozta, hogy céljuk a Magyarországnak járó uniós pénzek hazahozatala. Szakértők szerint azonban ez a folyamat lényegesen összetettebb annál, mint amit a politikai szlogenek sugallnak.

A tét rendkívül nagy. Magyarország számára a jelenlegi uniós költségvetési időszakban minden korábbinál több forrás áll rendelkezésre. Az Európai Unió hétéves költségvetési rendszerében a kohéziós támogatások, az agrárforrások és a helyreállítási alap együttesen történelmi lehetőséget kínálnak az ország fejlődésére.

Jelenleg mintegy hétmilliárd eurónyi kohéziós forrás maradt részben vagy teljesen blokkolva különböző feltételek miatt. Emellett további 10,4 milliárd euró érhető el az úgynevezett helyreállítási alap keretében, amelyet az Európai Unió eredetileg a koronavírus-járvány gazdasági következményeinek kezelésére hozott létre.

A helyreállítási alap esetében azonban különösen szoros határidők vannak érvényben. Magyarországnak augusztus végéig számos előfeltételt kellene teljesítenie ahhoz, hogy hozzáférhessen a teljes összeghez. A kihívás nagyságát jól mutatja, hogy több olyan vállalás is létezik, amelynek teljesítése évek óta viták tárgyát képezi.

A szakértők szerint nem minden pénz menthető meg. Egyes források már végleg elvesztek az úgynevezett „N+2” szabály miatt, amely meghatározza, hogy az egyes támogatásokat milyen időkereten belül kell felhasználni. Ha egy projekt előkészítése vagy végrehajtása túl sokat késik, az adott támogatás végleg elveszhet.

A becslések szerint több mint kétmilliárd eurónyi forrás már nem szerezhető vissza. Ezek olyan összegek, amelyeket Magyarország nem tudott időben lehívni vagy felhasználni.

További jelentős veszteséget okoznak azok a pénzügyi szankciók, amelyeket az Európai Unió bírósági döntések végre nem hajtása miatt szabott ki. Különösen a menekültügyi szabályokkal kapcsolatos jogviták eredményeztek komoly bírságokat.

Az összeg mára több százmillió euróra rúg, és a napi bírságok miatt folyamatosan növekszik. Szakértők szerint ezek a pénzek gyakorlatilag végleg elvesztek a magyar költségvetés számára.

A vita középpontjában ugyanakkor nem pusztán pénzügyi kérdések állnak. Az Európai Bizottság szerint a források visszatartásának elsődleges oka a jogállamisági és korrupcióellenes feltételek nem megfelelő teljesítése.

Az Európai Unió álláspontja szerint a közösségi források felhasználását olyan intézményi rendszernek kell garantálnia, amely biztosítja az átláthatóságot, a független ellenőrzést és a korrupció elleni hatékony fellépést.

A kritikusok szerint Magyarországon az elmúlt években számos olyan folyamat zajlott le, amely gyengítette ezeket a garanciákat. Az Európai Bizottság ezért több alkalommal is reformokat követelt a magyar kormánytól.

A tárgyalások során a magyar fél számos vállalást tett. Ezek között szerepeltek korrupcióellenes intézkedések, igazságügyi reformok és az uniós források felhasználásának átláthatóbbá tétele.

Az egyik legfontosabb kérdés az igazságszolgáltatás függetlensége volt. Brüsszel szerint csak olyan bírósági rendszer mellett biztosítható megfelelően az uniós pénzek védelme, amely politikai befolyástól mentesen működik.

A magyar kormány több reformot végrehajtott, amelyek nyomán egyes források felszabadultak. Ugyanakkor továbbra is vita tárgya, hogy ezek az intézkedések elegendőek-e a fennmaradó pénzek lehívásához.

Külön problémát jelentenek a közérdekű vagyonkezelő alapítványok, közismert nevükön a KEKVA-k. Az Európai Bizottság szerint ezek működése jelentős korrupciós kockázatokat hordozhat.

Ez vezetett oda, hogy több magyar egyetem elveszítette hozzáférését bizonyos Erasmus és Horizont programokhoz. A döntés nemcsak a felsőoktatást, hanem a kutatási együttműködéseket is érzékenyen érintette.

Az ügy jelentős társadalmi visszhangot váltott ki, mivel közvetlenül érinti a hallgatókat, oktatókat és kutatókat.

A helyreállítási alap további sajátossága, hogy nem csupán pénzügyi támogatásról szól. A program célja a digitális átállás, a zöld gazdaság fejlesztése, az energiahatékonyság javítása és a versenyképesség növelése.

Ezek olyan területek, amelyek hosszú távon meghatározhatják Magyarország gazdasági fejlődését.

Egy új kormány számára azonban rendkívül nehéz feladat lenne rövid idő alatt újratervezni a projekteket, módosítani a korábbi terveket, és közben teljesíteni az uniós feltételeket.

A szakértők szerint az egyik legnagyobb kihívás az időhiány. Miközben a politikai átmenet önmagában is jelentős szervezési feladat, az uniós források lehívásához szükséges dokumentáció rendkívül összetett.

Minden egyes projekt esetében pontosan meg kell határozni a célokat, a költségeket, az ütemezést és az ellenőrzési mechanizmusokat.

Ezzel párhuzamosan folytatni kellene a tárgyalásokat az Európai Bizottsággal is.

A helyzetet tovább nehezíti, hogy az elmúlt időszakban a tárgyalási folyamat jelentősen lelassult. Több területen gyakorlatilag megálltak az egyeztetések, miközben a határidők változatlanul közeledtek.

A választásokat követően ugyanakkor már megindultak az első kapcsolatfelvételek a leendő kormány képviselői és az európai intézmények között.

A cél az lehet, hogy megtalálják azokat a megoldásokat, amelyek lehetővé teszik a források legalább részleges felszabadítását.

Szakértők szerint ugyanakkor nem szabad irreális várakozásokat támasztani. Még a legoptimistább forgatókönyv esetén sem valószínű, hogy minden befagyasztott euró visszakerül Magyarországra.

Az azonban széles körű egyetértés tárgya, hogy a még elérhető források megszerzése jelentős gazdasági előnyt jelenthetne az országnak.

A következő hónapok ezért nemcsak a magyar belpolitikában, hanem Magyarország és az Európai Unió kapcsolatában is meghatározó jelentőségűek lehetnek.

Az előttünk álló időszak megmutatja, hogy sikerül-e teljesíteni azokat a feltételeket, amelyek évek óta akadályozzák a források felszabadítását, vagy Magyarország végleg lemondhat több milliárd eurónyi támogatásról.