A következő évek egyik legnagyobb politikai és jogi vitája lehet Magyarországon az elszámoltatás kérdése. A közelmúltban nyilvánosságra került interjúban Helmeci László olyan történeteket idézett fel, amelyek szerinte jól mutatják, hogyan működött a hatalom az elmúlt 16 évben. Az ügyvéd szerint nem csupán politikai felelősségről van szó, hanem olyan esetekről is, amelyekben akár büntetőjogi vagy polgári jogi következmények is felmerülhetnek.

Helmeci szerint az egyik legsúlyosabb probléma az volt, hogy bizonyos vállalkozásokkal szemben olyan hatósági eljárások indultak, amelyek mögött politikai szándék sejlett fel. Az ügyvéd több konkrét ügyet is említett, köztük a felcsúti kötődésű Femol, később Aircor néven működő cég történetét. Állítása szerint a vállalkozást szisztematikusan lehetetlenítették el, hogy végül nyomott áron kerüljön új tulajdonoshoz.

A történet középpontjában Molnár Csaba állt, aki korábban sikeres üzletemberként és a felcsúti futball egyik meghatározó támogatójaként vált ismertté. Helmeci elmondása szerint a cég ellen környezetvédelmi eljárást indítottak, holott az ügy már elévült. Az ügyvéd szerint ezt később jogerős bírósági ítélet is kimondta.

„Ezt az eljárást meg sem lehetett volna indítani” – fogalmazott Helmeci, aki szerint az ügy tipikus példája annak, hogyan lehetett gazdasági nyomásgyakorlással cégeket ellehetetleníteni. A vállalkozás végül súlyos pénzügyi helyzetbe került, a bankszámláit zárolták, a hiteleit felmondták, és a cég értéke töredékére zuhant.

Az ügyvéd szerint a történet tragikus következményekkel járt. Állítása szerint Molnár Csaba nem tudta feldolgozni vállalkozása elvesztését, és nem sokkal később meghalt. Helmeci megrendítő részletességgel idézte fel egyik utolsó telefonbeszélgetésüket, amelyben a vállalkozó arról beszélt, hogy könnyeivel küszködve nézi egykori birodalmát, amelyet szerinte igazságtalanul vettek el tőle.

Az interjúban szóba került Mészáros Lőrinc neve is. Helmeci szerint több olyan ügy volt az elmúlt másfél évtizedben, ahol politikailag jól kapcsolódó üzleti körök jelentek meg egy-egy meggyengített vállalkozás megszerzésénél. Az ügyvéd hangsúlyozta: szerinte sok esetben nemcsak büntetőjogi, hanem polgári jogi eljárásoknak is helye lehetne.

Külön kiemelte, hogy a magyar polgári jog alapján a jó erkölcsbe ütköző vagy színlelt szerződések semmisségére időkorlát nélkül lehet hivatkozni. Ez azt jelenti, hogy bizonyos vagyonszerzések akár hosszú évekkel később is megtámadhatók lehetnek bíróság előtt.

Helmeci úgy véli, ha a jelenlegi politikai vezetés valóban komolyan gondolja az elszámoltatást, akkor hatalmas apparátusra lesz szükség. Több száz nyomozó, ügyész és bíró munkáját említette, miközben arra is figyelmeztetett, hogy a magyar igazságszolgáltatás jelenleg rendkívül túlterhelt.

Az interjú egyik legerősebb része az ügyészségek működését érintette. Helmeci szerint az elmúlt években előfordult, hogy bizonyos ügyekben nem indult vizsgálat, holott szerinte kellett volna, míg más esetekben politikai motivációból folytak eljárások. Példaként hozta fel Juhász Ferenc ügyét, akit éveken át tartó büntetőeljárás után bűncselekmény hiányában mentettek fel.

Az ügyvéd szerint az ilyen ügyek súlyosan rombolták a jogállamba vetett bizalmat. Különösen kritikus volt Polt Péter szerepével kapcsolatban, és megemlítette Sulyok Tamás nevét is egy korábbi alkotmánybírósági döntés kapcsán.

A beszélgetés végén Helmeci László azt mondta: szerinte Magyarország történelmi időszak előtt áll. Úgy látja, az ország most válaszút elé érkezett: vagy sikerül helyreállítani a törvény előtti egyenlőséget és a jogállami működést, vagy tovább mélyül a társadalmi bizalmatlanság.

Az biztos, hogy az elszámoltatás kérdése a következő évek egyik legmeghatározóbb közéleti témája lesz. A vita már nemcsak politikai, hanem jogi és erkölcsi síkon is zajlik — és sokak szerint most dőlhet el, hogy valóban lehet-e következménye a hatalom gyakorlásának Magyarországon.