Na, ha valaki még mindig azt próbálja megfejteni, mi történt pénteken Brüsszelben, annak érdemes elolvasnia Magyar Péter HVG-nek adott interjúját.
Nem azért, mert minden kérdésre választ ad.
Hanem azért, mert elég világosan megmutatja, miért próbál most a Fidesz mindenáron valami titkos paktumról beszélni.
A miniszterelnök ugyanis olyan dolgokat mondott ki, amelyek alapjaiban kérdőjelezik meg azt a történetet, amit az Orbán-kormány évek óta mesélt az uniós pénzekről.
Az elmúlt években ugyanis azt hallottuk, hogy Brüsszel politikai okokból tartja vissza a Magyarországnak járó forrásokat. Hol a migráció miatt, hol a genderkérdés miatt, hol azért, mert Magyarország nem állt be a sorba az ukrán háború ügyében.
Ehhez képest Magyar most azt állítja, hogy a tárgyalásokon ezek közül egyetlen téma sem került elő feltételként.
„Sem a Bizottság, sem mi nem kötöttük össze ezt sem Ukrajnával, sem ideológiai kérdésekkel, sem migrációval vagy más politikai ügyekkel.”
Ez egy elég súlyos mondat.

Mert ha igaz, akkor azt jelenti, hogy éveken át teljesen másról szólt a vita, mint amiről a magyar politika beszélt.
A miniszterelnök szerint a tárgyalások valójában a korrupcióellenes garanciákról, az Európai Ügyészséghez való csatlakozásról, az Integritás Hatóság megerősítéséről, a közbeszerzések átláthatóságáról és az alapítványi rendszer átalakításáról szóltak.
Vagyis pontosan azokról a területekről, amelyeket az Európai Bizottság már hosszú évek óta kifogásolt.
Magyar ráadásul nem finomkodott, amikor Orbán Viktor pénteki posztjára reagált.
A volt miniszterelnök azt kérdezte, mi volt a 6000 milliárd forint ára.
Erre Magyar így válaszolt:
„Ennek a hatezer milliárd forintnak egyetlen ára volt: az orbáni korrupció lezárása és megszüntetése. A sajtlopás leállítása. Semmi más.”
Lehet szeretni vagy nem szeretni ezt a mondatot, de az biztos, hogy politikailag ez az interjú legerősebb része.
Különösen azért, mert közben Orbán továbbra is a migrációról, az LMBTQ-ügyről, a rezsicsökkentésről és a nyugdíjakról beszél.
Miközben Magyar szerint ezek egyszerűen nem voltak részei a tárgyalásnak.
Az interjú másik érdekes része az volt, amikor a tárgyalások menetéről beszélt.
A Fidesz kommunikációja azt sugallja, hogy Magyar Péter elment Brüsszelbe, és aláírt mindent, amit elé tettek.
Ehhez képest ő arról beszél, hogy többször is megakasztotta a folyamatot.
„Voltak pillanatok, amikor azt mondtam: nekem ez így nem kell.”
Sőt azt is elmondta, hogy amikor már majdnem lezárták a jogi kérdéseket, a pénzügyi résznél egyszerűen nemet mondott.
„A kollégák próbáltak meggyőzni, hogy az már jó lesz, de én visszaírtam, hogy nem. És aztán jött egy másik szám.”
Amikor a HVG megkérdezte, hogy jobb lett-e az új ajánlat, Magyar röviden csak annyit válaszolt:
„Igen. Magasabb lett.”
Ez azért fontos részlet, mert azt mutatja, hogy az utolsó pillanatig alkudoztak a források mértékéről.
A harmadik nagy téma az Európai Ügyészség.
Magyar szerint szimbolikus és gyakorlati jelentősége is van annak, hogy Magyarország csatlakozik hozzá. A terveik szerint az ügyészség 2027 elején kezdheti meg a munkáját Magyarországon, és akár 2021-ig visszamenőleg is vizsgálódhat.
Ez valószínűleg az a pont, amely a legnagyobb idegességet okozza a régi rendszer szereplőinek.
Nem véletlen, hogy erről szinte minden megszólalásban szó esik.
Közben Vitézy Dávid arról beszélt, hogy a megállapodás nem pusztán könyvelési kérdés.
A pénznek helye van.
Vasútfejlesztésben.
Új HÉV-szerelvényekben.
Intercity vonatokban.
Elektromos hálózatfejlesztésben.
Kollégiumokban.
Bérlakásokban.
Vállalkozásfejlesztésben.
Egészségügyi és oktatási beruházásokban.
És talán ez az egész történet legfontosabb része.
Mert miközben a politikusok azon vitatkoznak, hogy ki mit írt alá Brüsszelben, a magyar embereket valójában az érdekli, hogy lesz-e korszerűbb kórház, jobb vasút, több lakhatási lehetőség és működőbb állam.
Magyar Péter interjúja után egy dolog biztosan látszik:
a vita már nem arról szól, hogy megérkezhet-e a pénz.
Most már arról szól, hogy ki viseli a felelősséget azért, hogy ez a pénz évekig nem érkezett meg Magyarországra.