Majtényi László: Magyarország alkotmányos fordulóponthoz érkezett

Egyre intenzívebb vita bontakozik ki Magyarországon a köztársasági elnök szerepéről, az Alaptörvény jövőjéről és az ország alkotmányos berendezkedésének lehetséges átalakításáról. A közéleti diskurzus középpontjába ismét Majtényi László került, aki korábban maga is köztársaságielnök-jelölt volt, és most részletesen beszélt arról, hogyan látja a jelenlegi politikai helyzetet, valamint milyen irányba kellene szerinte elmozdulnia Magyarországnak.

Majtényi szerint jelenleg komoly esély van arra, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök végül távozzon hivatalából. Bár hangsúlyozta, hogy nem lát a jövőbe, úgy fogalmazott: a politikai és társadalmi nyomás egyre erősebb, és a választópolgárok jelentős része már most a lemondását tartaná helyesnek.

A jogász és egykori ombudsman ugyanakkor világossá tette, hogy ő személy szerint nem vállalná újra a köztársaságielnök-jelöltséget. Elmondása szerint korábban is a „teljesen esélytelenek nyugalmával” indult neki a kampánynak, amelyet ugyanakkor rendkívül inspirálónak tartott.

Felidézte, hogy országjárása során több száz fős rendezvényeken beszélt arról, milyen lenne szerinte egy szabad, demokratikus és szolidáris Magyarország. Úgy vélte, hogy még a jelenlegi korlátozott jogkörök mellett is jelentős politikai és morális szerepet tölthetne be egy valóban autonóm köztársasági elnök.

Majtényi részletesen beszélt arról is, milyen elnöki modellt képzelt el korábbi jelöltsége idején. Elképzelése szerint a köztársasági elnök folyamatosan jelen lehetne a parlamenti vitákban, hiszen korlátlan felszólalási joga van az Országgyűlésben. Ezt olyan lehetőségnek tartja, amelyet korábban egyetlen államfő sem használt ki megfelelően.

Úgy fogalmazott, hogy az igazság kimondása önmagában is politikai befolyást jelenthet, még akkor is, ha az adott szereplőnek nincs közvetlen végrehajtó hatalma. Saját ombudsmani tapasztalataiból kiindulva azt mondta: a nyilvánosság előtti következetes megszólalás erősebb lehet, mint sok formális jogosítvány.

Emellett kiemelte a köztársasági elnök törvénykezdeményezési jogát is. Szerinte az államfő képes lehetne demokratikus alternatívákat felmutatni olyan kulcsterületeken, mint a sajtószabályozás, a választási rendszer, a kampányfinanszírozás vagy az oktatás.

Majtényi elképzelése szerint az elnöki hivatal szakértői csapatokat állíthatna fel új törvénytervezetek kidolgozására. Még ha a parlamenti többség el is utasítaná ezeket a javaslatokat, azok nyilvános vitája önmagában is fontos politikai és társadalmi hatást gyakorolhatna.

A beszélgetés során kitért arra is, hogy személyiségétől távol állna a köztársasági elnöki szereppel járó reprezentáció és biztonsági protokoll. Megjegyezte: nehezen tudná elképzelni magát testőrök és hivatalos kíséret között, valamint nem vonzza az állami rezidencia vagy a luxuskörülmények világa sem.

Ezzel kapcsolatban példaként említette, hogy számára sokkal vonzóbb gondolat lenne Magyarország nemzeti parkjainak bejárása és az ország természeti értékeinek megismerése. Környezetvédelmi múltjára utalva felidézte korábbi szerepét a magyar zöldmozgalmakban és a környezetvédelmi ügyekben.

Majtényi szerint a jelenlegi politikai rendszer egyik legnagyobb problémája az autonóm személyiségek hiánya. Úgy látja, hogy a korábbi köztársasági elnökök közül többen is akkor távoztak hivatalukból, amikor elvesztették a mögöttük álló politikai erő támogatását.

A beszélgetés egyik legfontosabb témája a fiatal generáció politikai aktivizálódása volt. Majtényi úgy fogalmazott, hogy Magyarországon egyfajta „nemzedéki forradalom” zajlik, amelyet elsősorban a húszas éveikben járó fiatalok indítottak el.

Kiemelte, hogy olyan emberek is hazautaztak külföldről szavazni, akik korábban teljesen érdektelenek voltak a magyar politika iránt. Szerinte ez azt mutatja, hogy egy új politikai tudatosság alakult ki, különösen a fiatalabb generációk körében.

A közvetlen köztársaságielnök-választás kérdésében Majtényi árnyalt álláspontot fogalmazott meg. Elismerte, hogy a közvetlen választás erősebb legitimációt adhat az államfőnek, ugyanakkor nem támogatná a köztársasági elnök jogköreinek jelentős bővítését.

Szerinte a parlamentáris rendszer egyik alapelve, hogy a végrehajtó hatalom tényleges vezetője a miniszterelnök legyen. Úgy véli, hogy az elnöki jogkörök túlzott megerősítése instabilitást és politikai konfliktusokat eredményezhetne.

Példaként Szlovákiát említette, ahol Zuzana Čaputová közvetlen választással került hivatalba, mégis megmaradt a parlamentáris rendszer egyensúlya. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a közvetlen választások gyakran inkább karizmatikus, populáris szereplőknek kedveznek.

Majtényi szerint Magyarország jelenlegi megosztottsága miatt rendkívül nehéz lenne olyan személyt találni, aki valóban képes lenne a nemzeti egység megtestesítésére. Úgy fogalmazott: ma szinte minden ismert közszereplő valamelyik politikai táborhoz kötődik.

Ennek ellenére megnevezett egy olyan személyt, akit alkalmasnak tartana a köztársasági elnöki szerepre. Véleménye szerint Markó Béla, az RMDSZ korábbi vezetője az elmúlt évtizedek egyik legsikeresebb magyar politikusa volt.

Majtényi méltatta az RMDSZ szerepét a romániai magyar közösség jogainak bővítésében, különösen az anyanyelvi oktatás területén. Szerinte az a teljesítmény, amelyet az erdélyi magyar politika hosszú éveken keresztül nyújtott, példaértékűnek tekinthető.

A beszélgetés másik hangsúlyos témája az Alaptörvény jövője volt. Majtényi úgy véli, hogy az ország alkotmányos rendszerének átfogó megújítására van szükség, ugyanakkor ezt fokozatosan és társadalmi konszenzus alapján kellene végrehajtani.

Szerinte első lépésként egy úgynevezett „tűzoltó” alkotmánymódosításra lenne szükség, amely biztosítaná az állami intézmények normális működését és a szabadságjogok helyreállítását.

Ezzel párhuzamosan azonban azonnal meg kellene kezdeni egy végleges, új magyar köztársasági alkotmány kidolgozását. Majtényi hangsúlyozta, hogy az alkotmányozás történelmi pillanatai ritkán adódnak, és ha ezeket elszalasztják, hosszú időre bezárulhat az esély a mélyreható reformokra.

Úgy véli, hogy az új alkotmány elfogadása népszavazással történhetne meg, amely egyfajta közösségi élménnyé és demokratikus folyamattá válhatna az ország számára.

A beszélgetés végén szóba került az a politikai javaslat is, amely szerint egy miniszterelnök legfeljebb két cikluson keresztül tölthesse be hivatalát. Majtényi ezzel kapcsolatban jogi aggályokat fogalmazott meg.

Szerinte problémás lehet, ha egy ilyen szabály visszamenőleges hatállyal korlátozná korábbi miniszterelnökök jövőbeni indulását. Ugyanakkor elismerte, hogy a kezdeményezés mögött érthető politikai szándék húzódik meg: sokan szeretnék megakadályozni egy újabb hosszú ideig tartó, túlságosan koncentrált hatalom kialakulását.

Majtényi ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a demokratikus rendszerek stabilitása végső soron nem kizárólag jogi szabályokon múlik, hanem a politikai kultúrán és az intézmények erején is.

A beszélgetés összességében azt mutatta, hogy Magyarországon egyre többen érzik úgy: az ország alkotmányos és politikai rendszere történelmi fordulóponthoz érkezett. A következő évek meghatározhatják, milyen irányba fejlődik tovább a magyar demokrácia, és milyen szerepet kapnak benne az olyan intézmények, mint a köztársasági elnökség vagy az új alkotmány gondolata.