Nyugdíjválság Magyarországon: egyre nagyobb a szakadék az idősek és az aktív dolgozók között

Egyre élesebb vita bontakozik ki Magyarországon a nyugdíjasok helyzetéről, az idősek elszegényedéséről és arról, milyen politikai következményei lehetnek annak, hogy a társadalom egyik legnagyobb csoportja egyre nehezebb gazdasági körülmények között él. A KTV elemző műsorában Korózs Lajos szociológus, a Magyar Szocialista Párt elnökhelyettese és Karácsony Mihály, az Országos Nyugdíjas Parlament elnöke beszélt a magyar nyugdíjrendszer problémáiról és a lehetséges megoldásokról.

A beszélgetés egyik központi kérdése az volt, miért támogatta hosszú éveken át a nyugdíjasok jelentős része Orbán Viktort és a Fideszt. Korózs Lajos szerint azonban ez a támogatás ma már korántsem olyan stabil, mint korábban volt.

Úgy fogalmazott, hogy a korábbi választások idején valóban a Fidesz vezetett a 65 év feletti korosztályban, ám szerinte azóta látványosan változott a helyzet. Kiemelte, hogy több kisebb településen és kisvárosban már a Tisza támogatottsága erősebbnek bizonyult, mint a kormánypárté.

Korózs szerint a Fidesz támogatottsága az idősebb korosztály körében tovább erodálódhat a következő hónapokban, és nem tartja kizártnak, hogy őszre már csak kisebbségi támogatottsága marad a magyar társadalomban.

A szociológus ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy sok nyugdíjasban mélyen rögzült az a meggyőződés, hogy bizonyos állami juttatások kizárólag Orbán Viktorhoz vagy a Fideszhez kötődnek. Szerinte azonban számos olyan intézményi és költségvetési automatizmus működik, amely kormányváltás esetén is fennmaradna.

Karácsony Mihály ezt azzal egészítette ki, hogy a nyugdíjasok 91 százalékának egyetlen jövedelemforrása van: az állami nyugdíj. Emiatt rendkívül erős bennük a biztonság iránti igény, és természetes módon kötődnek ahhoz a politikai vezetéshez, amelyről úgy érzik, garantálja számukra a megélhetést.

Szerinte az idősebb generáció jelentős része olyan társadalmi tapasztalatok között nőtt fel, ahol az állam gondoskodó szerepe meghatározó volt. Emiatt sok nyugdíjas bizalmatlan minden olyan változással szemben, amely veszélyeztetheti a megszokott biztonságot.

A beszélgetés során élesen bírálták Orbán Viktor korábbi kijelentését is, miszerint „szövetséget kötött” a nyugdíjasokkal. Korózs Lajos szerint ez a szövetség valójában egyoldalú volt, és inkább politikai kommunikációként működött.

Felidézte, hogy korábban működött egy Idősügyi Tanács, amelyet még Horn Gyula hozott létre. Ebben a testületben országos nyugdíjasszervezetek delegáltjai vettek részt, akik valós társadalmi támogatottsággal rendelkeztek.

Korózs szerint ezt a rendszert az Orbán-kormány megszüntette, helyette létrehozta az Idősek Tanácsát, amelybe már nem reprezentatív szervezetek képviselői kerültek, hanem a kormányhoz lojális személyek.

Karácsony Mihály szerint ez a változtatás lehetővé tette, hogy a kormány saját kommunikációját közvetítő testületként használja az Idősek Tanácsát. Úgy fogalmazott: a tanács inkább „paravánként” működött, amelyre hivatkozva a kormány azt állíthatta, hogy egyeztetett a nyugdíjasokkal.

A két szakértő szerint az idősek felé irányuló propaganda az elmúlt években különösen intenzív volt. Korózs példaként említette a JóKor című kiadványt, amely szerinte jelentős állami támogatással működött, és kizárólag a kormányzati narratívát közvetítette.

A beszélgetés egyik legfontosabb része a nyugdíjak reálértékének csökkenéséről szólt. Karácsony Mihály hangsúlyozta, hogy Magyarország az Európai Unió egyik legrosszabbul teljesítő országa az idősgondozásra fordított GDP-arányos kiadások tekintetében.

Hivatkozott Pitti Zoltán elemzéseire is, amelyek szerint az európai átlag a GDP mintegy 11 százalékát fordítja idősgondozásra, míg Magyarország csupán 6,3 százalékot.

A stúdióbeszélgetésben különösen hangsúlyos volt a bérek és a nyugdíjak közötti különbség gyors növekedése. Korózs Lajos szerint 2010-ben az átlagnyugdíj még a nettó átlagkereset több mint kétharmadát érte el, mára azonban ez az arány 50 százalék alá csúszhat.

A szakértők szerint ez a tendencia hosszú távon fenntarthatatlan, mert egyre nagyobb társadalmi feszültségeket okoz. Kiemelték, hogy míg a bérek jelentős ütemben növekednek, addig a nyugdíjemelések jellemzően csak az inflációt követik.

Példaként említették, hogy miközben a nettó bérek 11 százalékkal emelkedtek, a nyugdíjak növekedése ennek töredéke volt. Ez folyamatosan nyitja tovább az úgynevezett jövedelmi ollót az aktív dolgozók és a nyugdíjasok között.

A két szakértő szerint ezért alapvető reformra lenne szükség a nyugdíjemelési rendszerben. Mindketten a bérekhez kötött nyugdíjemelési modellt támogatják, amelyet gyakran „svájci indexálásként” emlegetnek.

Karácsony Mihály szerint a jelenlegi inflációkövető rendszer súlyosan igazságtalan, mert nem teszi lehetővé, hogy a nyugdíjasok részesedjenek a gazdasági növekedés eredményeiből.

Rámutatott arra is, hogy az országgyűlési képviselők bérezése automatikusan követi a nettó keresetek növekedését, míg a nyugdíjasok esetében ilyen mechanizmus nem működik.

A beszélgetés során több olyan társadalmi egyenlőtlenséget is megemlítettek, amelyek különösen erősen érintik az időseket. Az egyik ilyen probléma a férfiak és nők nyugdíja közötti különbség folyamatos növekedése.

Emellett jelentős eltérések vannak az egyes települések között is. Karácsony Mihály szerint a legalacsonyabb és a legmagasabb átlagnyugdíjjal rendelkező térségek között már több mint százezer forintos különbség alakult ki.

Szintén súlyos problémának nevezték azt, hogy jelentős eltérések vannak attól függően, ki mikor ment nyugdíjba. Azok, akik korábban vonultak vissza, sokkal rosszabb helyzetbe kerültek a bérek gyors növekedése miatt.

A stúdióban szóba került az új pénzügyminiszter, Kálmán András kijelentése is, amely szerint 120 ezer forintnál alacsonyabb nyugdíj nem maradhatna Magyarországon.

Karácsony Mihály szerint azonban nem kizárólag a nyugdíj összegét kellene figyelembe venni, hanem az érintettek teljes jövedelmét. Rámutatott, hogy sok alacsony magyar nyugdíjjal rendelkező ember külföldről is kap ellátást, vagy más jövedelemforrásokkal rendelkezik.

Példaként említette azokat a közismert személyeket, akik alacsony nyugdíjukra panaszkodnak, miközben szerzői jogdíjakból, ingatlanbérbeadásból vagy egyéb bevételekből jelentős pluszjövedelemhez jutnak.

A szakértők szerint ezért a támogatási rendszert sokkal inkább szociális alapon kellene átalakítani. Karácsony Mihály úgy véli, hogy a méltányossági nyugdíjemelés rendszerét kellene megerősíteni, ahol a teljes jövedelmi helyzetet vizsgálják.

A beszélgetés végén mindketten hangsúlyozták: az új kormány egyik legfontosabb feladata az lesz, hogy visszaállítsa a nyugdíjasok biztonságérzetét és javítsa az idősek életminőségét.

Korózs Lajos szerint ehhez nem egyszeri intézkedésekre, hanem hosszú távú, automatikusan működő reformokra van szükség. Úgy véli, hogy a jelenlegi rendszer társadalmi és gazdasági szempontból sem fenntartható.

A stúdióbeszélgetés összképe alapján egyértelművé vált, hogy a magyar nyugdíjrendszer jövője egyre fontosabb politikai kérdéssé válik. Az idősek növekvő elégedetlensége komoly hatással lehet a következő évek politikai folyamataira és választási eredményeire.