Orbán Viktor Pánikban? Egyetlen Hét Alatt Felfordult Magyarország Külpolitikája — Oroszország Is Meglepődhetett Az Új Fordulaton

It was egy döbbenetes fordulat a magyar politikában, amikor Orbán Anita első külügyminiszteri hetében olyan lépéseket tett, amelyek teljesen szembementek az elmúlt tizenkét év külpolitikai irányvonalával.

A politikai elemzők szerint már az első napokban világossá vált, hogy vége annak az időszaknak, amikor Moszkva gyakorlatilag különleges partnerként tekinthetett Budapestre.

A legnagyobb meglepetést az okozta, amikor Orbán Anita bekérette az orosz nagykövetet. Ilyen lépésre utoljára 2022 februárjában került sor, közvetlenül a háború kitörésekor.

A háttérben az állt, hogy orosz dróntámadások veszélyesen közel kerültek Kárpátaljához és a magyar határhoz. Az új külügyminiszter szerint ez már közvetlen magyar biztonsági kockázatot jelent.

A közvélemény azonnal észrevette a különbséget. Szijjártó Péter hosszú éveken át gyakorlatilag soha nem konfrontálódott nyilvánosan Moszkvával ilyen ügyekben.

Most azonban teljesen más hangnem jelent meg. Orbán Anita egyértelműen kimondta: Oroszországnak be kell fejeznie az agresszióját Ukrajnában.

Ez különösen erős mondatnak számított azok után, hogy Orbán Viktor korábban többször is kerülte annak egyértelmű kimondását, hogy ki az agresszor a háborúban.

A politikai elemzők szerint az új kormány egyik legfontosabb célja, hogy visszavezesse Magyarországot az európai főáramba, miután az ország évekig elszigetelődött.

A fordulat nemcsak Oroszország irányába látványos. Lengyelországgal is új korszak kezdődhet. Magyar Péter és Orbán Anita már háromnapos varsói látogatásra indult.

Ez azért számít történelmi pillanatnak, mert a magyar–lengyel kapcsolatok a háború kitörése óta mélypontra kerültek. Sokáig gyakorlatilag befagyott a politikai kommunikáció.

Most azonban Donald Tusk és a lengyel vezetés nyitottságot mutat az új magyar kormány felé. Többen úgy fogalmaztak: végre ismét lehet normálisan tárgyalni Budapesttel.

A háttérben persze komoly feszültségek maradtak. A Benes-dekrétumokat érintő szlovák törvény miatt továbbra is érzékeny a térség politikai légköre.

Magyar Péter ugyanakkor teljesen más stílusban közelíti meg ezeket az ügyeket. Nem ultimátumokkal és vétókkal próbál nyomást gyakorolni.

A szakértők szerint ez lehet az egyik legnagyobb különbség az új és a régi külpolitika között. Az érdekek részben ugyanazok maradtak, de az eszközök teljesen megváltoztak.

Az Orbán-kormány rendszeresen blokkolta Ukrajna európai közeledését. Emiatt Magyarország megítélése drámaian romlott Ukrajnában az elmúlt évek során.

Korábban Magyarország viszonylag kedvelt szomszédnak számított. A háború után azonban az egyik legelutasítottabb országgá vált az ukrán közvélemény szemében.

Sokan ezt a magyar vétópolitikával és az orosz kapcsolatokkal magyarázzák. A kárpátaljai magyar közösség közben egyre nehezebb helyzetbe került.

A szakértők szerint pontosan ezért kulcsfontosságú, hogy az új magyar vezetés tárgyalásokkal próbálja rendezni a konfliktusokat, nem pedig folyamatos politikai háborúval.

Orbán Anita és az ukrán külügyminiszter már telefonon is egyeztettek. A hírek szerint hamarosan szakértői tárgyalások indulhatnak a kisebbségi jogok ügyében.

Ez azért jelentős, mert korábban Orbán Viktor többször is kijelentette: Magyarország soha nem támogatja Ukrajna európai uniós csatlakozását.

Most viszont árnyaltabb álláspont jelent meg. Az új kormány nem támogatja a gyorsított csatlakozást, de nyitott a normál uniós folyamat támogatására.

A külpolitikai fordulat Brüsszelben is azonnal érezhetővé vált. Magyar Péter és Orbán Anita már több magas szintű találkozón vett részt uniós vezetőkkel.

Az Európai Bizottság képviselői Budapestre is ellátogattak. Folyamatos tárgyalások zajlanak az uniós források felszabadításáról és az új együttműködésről.

Sokan úgy látják, hogy az európai vezetők megkönnyebbültek az új magyar kormány megjelenése miatt. Több diplomata szerint megszűnhet az állandó konfliktuspolitika.

A beszélgetés során előkerültek azok a kiszivárgott telefonbeszélgetések is, amelyek korábban óriási botrányt okoztak Magyarországon.

Ezekből kiderült, milyen közeli kapcsolat alakult ki Szijjártó Péter és Szergej Lavrov között az elmúlt évek során. A hangnem sokakat megdöbbentett.

Különösen nagy felháborodást váltott ki, amikor nyilvánosságra kerültek olyan részletek, amelyek szerint magyar politikusok orosz érdekek képviseletében próbáltak fellépni Brüsszelben.

Az egyik legvitatottabb ügy egy Dubajban bejegyzett orosz gázcég szankciós listáról való levételéhez kapcsolódott. A kiszivárgott anyagok szerint még indokokat is kértek Moszkvától.

A politikai ellenzék ezt egyenesen nemzetbiztonsági botránynak nevezte. Magyar Péter korábban úgy fogalmazott: bizonyos ügyek akár a hazaárulás gyanúját is felvethetik.

A szakértők szerint a következő hónapok egyik legfontosabb kérdése az lehet, indulnak-e hivatalos vizsgálatok a korábbi külügyi döntések miatt.

Több ügy is előkerült az interjúban. A lélegeztetőgépek beszerzése, a kínai vakcinák ügye és az orosz kapcsolatok mind újra napirendre kerülhetnek.

Az új kormány több tagja is jelezte: komoly elszámoltatások jöhetnek. Ruf Bálint miniszter például a lehető legnagyobb mértékű vizsgálatot ígérte.

A Fidesz támogatottságának gyors csökkenése szintén szóba került. Elemzők szerint sok korábbi szavazó most szembesül az elmúlt évek politikai következményeivel.

A közvéleménykutatások szerint több mint egymillió ember távolodhatott el a Fidesztől a választások óta. Ez példátlan visszaesésnek számít a magyar politikában.

Sokan úgy érzik, hogy a külpolitikai fordulat önmagában is sokkoló. Az emberek most először láthatják, mennyire másképp lehet képviselni ugyanazokat a nemzeti érdekeket.

A politikai elemzők szerint a legfontosabb különbség nem az, hogy Magyarország mit akar elérni, hanem az, hogyan próbálja ezt elérni.

Az új kormány tárgyalni akar, kompromisszumokat keresni és visszaépíteni a nemzetközi kapcsolatokat. Ez teljesen más stratégia, mint az elmúlt évek állandó konfliktusai.

Közben Oroszország is figyeli a változásokat. A Kreml hivatalosan visszafogottan reagált, de elemzők szerint Moszkva számára érzékeny veszteség Magyarország irányváltása.

Szijjártó Péter korábban szinte rekordmennyiségű alkalommal járt Moszkvában. Egyetlen európai külügyminiszter sem látogatott ilyen gyakran Oroszországba.

Most azonban úgy tűnik, ennek az időszaknak vége lehet. Orbán Anita várhatóan teljesen más diplomáciai irányvonalat követ majd.

A következő hetek kulcsfontosságúak lehetnek Magyarország számára. Brüsszel, Varsó, Kijev és Moszkva is figyeli, meddig tart a politikai fordulat.

A kérdés már csak az: valóban új korszak kezdődött a magyar külpolitikában, vagy ez még csak az első felvonása egy sokkal nagyobb politikai átrendeződésnek?

Egy biztos: amit az ország az elmúlt egy hétben látott, arra még a legtapasztaltabb politikai elemzők sem számítottak ilyen gyorsan.