Jelentős diplomáciai fordulat körvonalazódik az Európai Unió és Ukrajna kapcsolatában, miután Magyarország jelezte: kész feloldani azt a vétót, amely az elmúlt két évben blokkolta Ukrajna uniós csatlakozási folyamatának következő szakaszát.

A változás hátterében egy új magyar–ukrán megállapodás áll, amelyet Péter Magyar miniszterelnök jelentett be.

A kormányfő szerint Budapest és Kijev átfogó egyezségre jutott a kárpátaljai magyar közösség jogainak bővítéséről.

A megállapodás a nyelvi, oktatási, kulturális és politikai jogokat érinti.

Magyar Péter Facebook-videóban közölte, hogy a mintegy százezer fős kárpátaljai magyar kisebbség helyzetében érdemi előrelépés történt.

Bár a megállapodás részleteit egyelőre nem hozták nyilvánosságra, a magyar miniszterelnök hangsúlyozta: az ukrán fél vállalásai bekerülnek abba a hivatalos akciótervbe, amelyet Ukrajna az Európai Bizottságnak nyújtott be a csatlakozási folyamat részeként.

A fejlemények Brüsszelben is gyors reakciót váltottak ki.

Az uniós tagállamok nagyköveteinek ülésén a magyar delegáció váratlanul jelezte fenntartásainak enyhülését.

Ez lehetővé tette, hogy a tagállamok megtegyék azt a régóta halogatott procedurális lépést, amelyet eddig a magyar vétó akadályozott.

A döntést követően Ciprus, amely az ülés elnökségét vezette, üdvözölte a fordulatot.

A ciprusi elnökség szóvivője szerint a fejlemény erős üzenetet küld Európa egységéről és elszántságáról.

Ukrajnában szintén pozitívan fogadták a hírt.

Tarasz Kacska, Ukrajna európai integrációért felelős miniszterelnök-helyettese úgy fogalmazott, hogy a lépés közelebb viszi az országot közös európai jövőjéhez.

Ukrajna és Moldova csatlakozási folyamata hosszú ideje összekapcsolódik.

A két ország évek óta arra vár, hogy megnyithassa az első tárgyalási klasztert.

Ez az úgynevezett „alapok” klaszter, amely a jogállamiságot, az igazságszolgáltatás működését, az emberi jogokat és a demokratikus intézményrendszert érinti.

Az Európai Unió bővítési rendszerében ez számít a legfontosabb fejezetnek.

Nemcsak elsőként nyílik meg, hanem rendszerint utolsóként is zárul le.

A tárgyalások előrehaladása nagymértékben ettől a klasztertől függ.

A folyamat 2024-ben akadt el.

A vétót még Orbán Viktor kormánya alkalmazta, közvetlenül azután, hogy Magyarország átvette az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét.

A magyar kormány akkor arra hivatkozott, hogy Ukrajna nem biztosít megfelelő jogokat a kárpátaljai magyar kisebbség számára.

A döntés hónapokra, majd évekre befagyasztotta a csatlakozási folyamatot.

Az Európai Bizottság több alkalommal próbált kompromisszumot találni.

Brüsszel különböző technikai és politikai megoldásokat keresett a magyar ellenállás megkerülésére.

Ezek a kísérletek azonban nem jártak sikerrel.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök többször is nyilvánosan bírálta a vétót.

Szerinte Ukrajna uniós tagsága kulcsfontosságú biztonsági garanciát jelentene az ország háború utáni jövője szempontjából.

A helyzet csak a magyarországi politikai változások után kezdett megváltozni.

Péter Magyar választási győzelmét követően Budapest új megközelítést hirdetett.

A kormányfő többször hangsúlyozta, hogy javítani kívánja Magyarország kapcsolatait szomszzédaival, köztük Ukrajnával is.

Ennek egyik legfontosabb eleme a kisebbségi kérdés rendezése lett.

A mostani megállapodás így nemcsak kétoldalú sikernek tekinthető.

Egyben az európai integrációs folyamat egyik kulcsfontosságú akadályát is elháríthatja.

Ugyanakkor Magyar Péter világossá tette, hogy nem támogatja Ukrajna gyorsított csatlakozását.

A miniszterelnök szerint minden tagjelölt országra ugyanazoknak a szabályoknak kell vonatkozniuk.

Hangsúlyozta, hogy Ukrajnának ugyanúgy teljesítenie kell mind a 33 tárgyalási fejezet követelményeit, mint bármely más jelentkezőnek.

A magyar kormányfő egy új feltételt is megfogalmazott.

Kijelentette, hogy amennyiben Ukrajna a következő 10–15 év során sikeresen lezárja az összes csatlakozási fejezetet, Magyarország kötelező erejű népszavazást tart majd a tagság támogatásáról.

Ez a kijelentés azt jelzi, hogy Budapest ugyan nem akadályozza tovább a tárgyalások megkezdését, de a végső döntést a magyar választók kezébe kívánja adni.

A bejelentést Brüsszelben kedvezően fogadták.

Marta Kos bővítésért felelős uniós biztos szerint Ukrajna és Moldova már most jelentős előrelépéseket tett a jogállamisági reformok területén.

Úgy véli, elérkezett az idő arra, hogy felgyorsuljon a két ország európai integrációja.

A biztos hangsúlyozta: a csatlakozási folyamat előrehaladása a kisebbségi jogok érvényesülését is erősítheti.

A szerdai döntést követően az Európai Unió Tanácsa hivatalos levélben értesítette Ukrajnát és Moldovát arról, hogy készen állnak az első tárgyalási klaszter megnyitására.

A következő hetekben a tagállamok közös tárgyalási álláspont kialakításán dolgoznak.

Brüsszeli diplomaták szerint minden esély megvan arra, hogy június 15-én Luxemburgban sor kerüljön a kormányközi konferenciára.

Ez lenne az a történelmi esemény, amely hivatalosan is megnyitná az első csatlakozási fejezetet.

Bár elméletileg Magyarország a jövőben ismét vétózhatna, az uniós intézmények és a diplomáciai körök jelenleg optimisták.

Sokan úgy látják, hogy a két évig tartó patthelyzet végre lezárulhat.

Ha ez valóban bekövetkezik, akkor Ukrajna európai integrációs törekvései új lendületet kaphatnak.

A mostani megállapodás ezért nem csupán egy kisebbségpolitikai egyezség.

Sokkal inkább egy olyan diplomáciai fordulópont, amely hosszú idő után ismét megnyithatja az utat Ukrajna és Moldova előtt az Európai Unió felé